Kruppa Tamás: A kereszt, a sas és a sárkányfog - Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae 1. / Collectanea Vaticana Hungariae 2. (Budapest, 2014)
VI. Kereszt és sas
KERESZT ÉS SAS 44 6 irodalomban Perjés Géza által felvetett, és azóta sokat vitatott elmélete is, hisz annak kifejtésében, hogy az oszmán haderőnek mindössze három hónapja van hadműveleti céljai elérésére, tulajdonképpen a török hadsereg hatósugarának, illetve e hatósugár korlátozott voltának a felismerése rejlik.7 5 Ezt a hátrányt nagyobb létszámával és jobb szervezettségével, illetve pszichológiai tényezővel, a lakosság és ellenfele megfélemlítésével tudja ellensúlyozni. Marignano márki nyomán Contarini hasonlót javasolt ellenszerként. A császár személyes hadbavonulása, éppen úgy, mint V. Károlyé 1532-ben Bécsújhely alatt, olyan pszichológiai tényező, amellyel az ellenséggel szemben érzett félelmen lehet úrrá lenni a példaadás erejével. Az ellenség másik két előnyével a kisebb erők hatékonyabb felhasználását, tehát a magasabb szintű szervezettséget, illetve a védelmi és a támadó taktikának együttes alkalmazását, amely egyet jelentett a rendelkezésre álló tér jobb kihasználásával, lehet szembeszegezni.76 A velencei diplomaták és végső soron Báthory István elképzelései több ponton egybeestek, vagyis hogy a török ellen a legjobb egy szövetséges, akár több nemzetiségű hadsereg, amely a saját központtól minél távolabb, a török centrumhoz pedig a lehető legközelebb eső területen, azaz az ellenség földjén, de keresztény területen mér nagy mélységben csapást a még nem teljesen felkészült ellenségre. Ez ha nem is dönti el rögtön a háborút, de döntő kihatást gyakorol annak további menetére, amelynek célja, hogy a kezdeti sikert a rákövetkező évek folyamatos, felváltva támadó és védekező harcaival végső győzelemmé érlelték egy 3-6 éves háborús periódus alatt. Ez tulajdonképpen Hunyadi János és a Jagellók alapvetően támadó jellegű török politikájának felelevenítését jelentette. *716 7,5 Contarini kortársa, az egykori római követ, Paolo Paruta hasonló következtetésre jut. Paruta, Discorsipolitici, 516. Az akciórádiusz elmélet első részletes megfogalmazása: Perjés Géza, Az országút szélére vetett ország, Budapest 1975, 8-14. Ennek kritikája: Kosáry, Magyar külpolitika, 67-68, 184-185. Kubinyi András, Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és Jagelló-kor hadtörténete, Budapest 2007,151-155. Újabb igazolása: Nagy Miklós Mihály, Akciórádiusz és magyar táj, Aetas 22 (2007) 4, 97-114. 716 Hunyadi hadjáratairól a teljesség igénye nélkül Székely Ottokár, Hunyadi János első török hadjáratai (1441-1444), HK 20-22 (1919—1921) 164; Doberdói Bánlaky József, A magyar nemzet hadtörténelme 10. A Hunyadiak kora. Hunyadi János (1457-1456), Budapest 2001 (CD ROM); Magyarország hadtörténete I (főszerk. Liptai Ervin), Budapest 1984, 99-110; Bisztra Cvetkova, A várnai csata, Budapest 1988, 147-209.