Letenyei László - Tamáska Máté: Szociográfia - Kárpát-medencei körkép. Tanulmánykötet - Magyarország felfedezése (Budapest, 2018)
Erdély
Cseke Péter A magyar szociográfia erdélyi ágának eszmetörténeti háttere A két világháború közötti Erdélyben a szociográfiai tényfeltárást ugyanúgy megelőzi a szociológiai, akárcsak Magyarországon. Részben a még elevenen élő hagyományokra, elsősorban Braun Róbert és Turnovszky Sándor meg-megismétlődő kísérleteire, másrészt a Dimitrie Gusti professzor vezette bukaresti szociológiai iskola ösztönző hatásáral gondolunk, de nem feledkezhetünk meg a pozsonyi Sarló, a Szegedi Fiatalok és a budapesti Bartha Miklós Társaság ilyen irányú munkásságáról sem.1 ) Annál is inkább, mivel az Erdélyi Fiatalok (száz-százhúsz főnyi) faluszemináriumának hallgatói — Demeter Béla, Jancsó Béla, Mikó Imre és Venczel József közreműködésével — a felvidéki falvak, a szegedi tanyavilág agrársettlementkutatási programjának a József Attila meg Fábián Dániel által összeállított BMT-kérdőívével és a zsebükben indultak az erdélyi magyar, illetve vegyes lakosságú falvak felfedezésére. Ennek az érdeklődésnek az első reprezentatív eredménye Mikó Imrének az Erdélyi Fiatalok kiadásában 1932-ben megjelent — máig idézett, a korabeli román sajtóban is élénk visszhangot keltő — falufüzete volt. Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés . Az 1926-ban indult Korunk kezdettől behozta látómezejébe mind a tudományos vértezetben jelentkező, mind a szépírói eszközöket „mozgósító” tényirodalmat. Ám értékítéletei a nemzetközi kommunista mozgalom váltakozó ideológiai premisszáit követték. Az alapító Dienes László nevével fémjelzett korszakban (1926—1929) például teljesen nyitottnak mutatkozó Balázs Sándor (1976): Dimitrie Gusti monografikus szociológiája. In Dimitrie Gusti: A szociológiai monográfia. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó. Lengyel András (1990): Egy „gustiánus” erdélyi szociológus. Vázlat Venczel Józsefről. In uő: Törésvonalak. Budapest: Tekintet Kiadó, 19-42. 2 Cseke Péter - dr. László Ferenc (szerk.) (1976/1990): Erdélyi Fiatalok. Dokumentumok, viták (1930—1940). Bukarest: Kriterion Könyvkiadó. Tasi József (1995): József Attila és a Bartha Miklós Társaság. Budapest: Ecriture-Galéria. Ki a faluba. Lásd in Fábián Dániel (1974): József Attiláról. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. Mikó Imre (1932): Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés. Kolozsvár.