Lukács Gergely Sándor: Föld Köztársaság. Összefogunk – vagy kihalunk (Budapest, 2023)
12. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A FÖLD KÖZTÁRSASÁGBAN - Fenntartható mezőgazdaság, élelmiszer-termelés
498 ♦ 12. Fenntartható fejlődés a Föld Köztársaságban hogy ez a bűzös lé öntözésre nem alkalmas, mert túl tömény és fertőzésveszélyes, elszivárgása viszont a talajvizet teszi tönkre. Ez az energiafaló, zárt tartásos technológia szenvedést okoz az összezsúfolt állatoknak. Az összezsúfolt állatállományt az egészséges állatoknak is adagolt antibiotikumokká védték, hogy az állat a biológiai energiáit ne a kórokozók elleni védelemre fordítsa, hanem az ember számára fontos termékek termelésére. Ennek két súlyos következménye az, hogy elaltatta az állatok természetes immunrendszerét, miközben a csökkentett dózisú folyamatos adagolás rezisztens bacilustörzsek kialakulását segítette elő. Az állatoknak adott antibiotikumok a táplálékláncon keresztül bekerültek az emberi szervezetbe is, csökkentve ellenálló képességét. A hozamfokozó hormonok pubertáskori zavarokat idéztek elő; fiúknál mellek megduzzadása, lányoknál fokozott szőrzetnövés. 3. A biogazdálkodás során megvalósított biotermelés vegyszermentes technológia, amely nem jelent visszatérést a tradicionális paraszti modellhez. Művelése speciális szakismereteket igényel, amelyet az agráregyetemeken külön diplomával ismernek el. A biotermelés az iparszerű termelés észszerűtlen túlkapásaira adott válasz volt az 1960-as években, jóllehet Rudolf Steiner (1861-1925) és mások már évtizedekkel korábban kidolgozták az elvi alapjait. A biotermelés továbbra is alkalmazza a korszerű technikát és technológiát, a nagyteljesítményű gépeket, a korszerű szaktudást, de a műtrágyát szerves trágyával, a kémiai növényvédő szereket természetes módszerekkel helyettesíti. Az állattenyésztésben visszatér a természetes tartásmódokhoz, az almozáshoz. Megmarad tehát a nagy mennyiségű bevitt energia és anyag, de újra szoros a kapcsolat a növénytermesztés és az állattenyésztés között, nem lép ki hulladék a rendszerből. Ám a terméshozamok romlanak, mert a növények nem kapnak műtrágyát. A szerves trágya nem helyettesítheti a műtrágyát a jóval kisebb fajlagos tápanyagtartalma miatt, nehezebb megvédeni a kártevőktől, kórokozóktól a termést. Az alacsonyabb hozamokat magasabb árakban kell érvényesíteni. Ezt a fogyasztó nem mindig hajlandó megfizetni. Laboratóriumi mérések bizonyítják, hogy a biotermeléssel előállított növény éhezik, mert nem kapja meg a szükséges tápanyagokat, ezért kevesebb benne a fehérje és a vitamin is. Az állat nem kaphat hallisztet, szóját (ez utóbbit azért nem, mert GMO-termék), és így szintén nem tud olyan tápértékű termékeket előállítani, mint a többi agrártermelő állatai. A biotermékpiac a gazdag országokban sem bővül jelentősen, hiszen már évtizedek óta, a teljes piaci fogalom 2-4%-a között mozog. Ennek oka a magasabb ár, a szűkebb választék és a rosszabb minőség. 4. Az integrált agrártermelés modellje egyesíti az előző három modell előnyeit, de kiküszöböli azok hátrányainak túlnyomó részét. Jelentős mennyiségű input érkezik kívülről, miközben zárja a melléktermékpályákat, visszaállítja a növénytermesztés