Lukács Gergely Sándor: Roma Foglalkoztatási Stratégia (Budapest, 2017)

11. Roma foglalkoztatás a bio élelmiszer előállításban

számára 2020-ra kitűzött 6%-os arányt a 28 tagállam közül 14 már elérte 2015- ben. Az első Ausztria (ebben is) 19,7%-kal, Szlovákia 8,8%­, Csehország 11,5, Szlovénia 7,6%. Magyar tragédia, hogy az egyik legjobb biogazdálkodási adott­ságú ország Magyarország az utolsó helyek egyikén, a 24.-en tanyázik. A hazai biogazdálkodási rendszer nagy hátránya, hogy kevés az egyöntetű terméket elő­állítani képes nagyobb termelő, vagy hiányoznak a kisebb termelők helyi termelői összefogásai, a közösen szervezett feldolgozás és márkázás is. Kihasználatlan hazai biotermelési adottságok-okok • Átállási állami támogatás csökkenése, túlzott adminisztráció; • alig van önszervező erő, összefogás a biotermelés és feldolgozás tényezői között; • magas minősítési és eljárási költség; • fejletlen feldolgozási kapacitás; • egészségtudatosság alacsony foka; • piacszervezés, piacra jutás alacsony fokú; • oktatás, képzés, továbbképzés nem eléggé gyakorlatias; • nincs biotermelői, feldolgozói érdekű szaktanácsadás. Biogazdaság-növelés feltételei • Célirányos, gyakorlatias oktatás, képzés, továbbképzés; • közmédia szisztematikus tevékenysége, az egészség­tudatosság és a bioter­mék-fogyasztás növeléséért; ötletes felvilágosító kampányokkal is; • elhivatott, képzett, innovatív, környezettudatos termelők, feldolgozók, keres­kedők; • egészség- és környezettudatos és növekvő fogyasztói réteg; • a helyi termelői piacokat előnybe hozó 2012-ben megkezdett állami preferen­cia folytatása, bővítése [51/2012. (VI. 8.) VM rendelet]. Azonban ide nem mi­nősített termelők is hoznak bioterméket; • hosszú távon érvényes állami szabályozás preferenciái és támogatási rendszere; • állami, önkormányzati, felsőoktatási részvételű, de biotermelők, feldolgozók, kereskedők által uralt, bioterm­elői érdekű szaktanácsadás és mintaüzemi, be­mutató üzemi rendszer

Next