Miskolczy Ambrus: Tiszta forrás felé… - Közelítések Bartók Béla és a Cantata profana világához (Budapest, 2011)

Jegyzetek

JEGYZETEK 674 Bartók: Colinde. 119.; Bartók: Carols. 209. 675 Sebestyén Gyula: Regös-értékek. Bp., 1902, 46-47. 676 Vargyas Lajos: A regösének problémájának zenei megközelítése. Ethnographia, 1979, 163. 677 Pócs Éva: Néhány új szempont a regölés és a regösének kutatásához. Az Idő rostájában. Tanul­mányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. II. Szerk. Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária, Nagy Ilona. Bp., 2004, 307,311-312. 678 „villó agancsa világos - / ága-boga tükörképe / csillagvilág mindensége” József Attila összes versei. II. Szerk. Stoll Béla. Bp., 1984, 183. 679 Ipolyi: Magyar mythologia, 274. 680 BA, Bartók Béla levélfogalmazványa D. G. Kiriacnak [1925]: J’avais un travail immense avec ces „colinde”, mais maintenant je l’ai déjà presque fini. À present je fais réviser les textes (par les) par un linguiste roumain”. 681 Constantin Brâiloiu: Béla Bartok: Melodien der rumänischen Colinde. (Weihnachtslieder). So­­ciologia româneascà, 1938. 10-12. sz. 596. 682 Tiberiu Alexandru: Béla Bartok despre folclorul românesc. București, 1958. 47-48. 683 La luncile soarelui. Szerk. Monica Bratulescu. Bucureşti, 1964, 122. 684 Pavel Ruxandriu: Folclorul literar in contextul culturii populare româneşti. Bucureşti, 2001, 260. 685 loan R. Nicola: Colinda vînătorilor metamorfozați în cerbi. Lucrâri de muzicologie. IV. Cluj, 1968,75. anélkül, hogy tudta volna, hogy Bartók már a punte-t p­unde-ra javította, felhívta a figyelmet a tévedés lehetőségére, és úgy vélte, Bartók olyasmit hallhatott, mint pun­ce, amit könnyen lehetett úgy hallani, hogy punce, és ez a punte tájnyelvi alakja. A híd szó olyan értelmet ad a kérdéses résznek, mellyel nem bír. Amikor Bukarestben előadták a Cantata profanát, akkor néhány helyet kiegészítettek Alexandru Tiberiu segítségével, és a punte-t módosították pin-de-re. (Constantin Bugeanu: A Cantata profana első előadása Bukarestben. Művelődés, 1975, 9. sz. 54.) és ezzel Bartókot hamisították meg. 686 Schmidt Tibort: A hazai oláhság kolinda-költészete. Bp., 1913, 27. 687 Jó áttekintést ad Sipos Linda: A szarvas-motívum irodalmi tanítási lehetőségei a kezdetek­től napjainkig. http://scholar.google.hu/scholar?hl=hu?num=100&q=Sipos+Linda%3A+A+szar­­vas-mot%C3%ADrum+irodalmi+tan%C3%ADt%C3%A­­­si+lehet%C5%91­s%C3%A9gei+a+kez­­detekt%C5%911+napjainkig&ltm­ G=Keres%C3%A9s=astyle=#as_vis=0 (2011-08-12) 688 Babits Mihály: Előszó. Új Anthológia. Fiatal költők 100 legszebb verse. Összeállította Babits Mihály. Bp., 1932, 12. 689 Móricz Zsigmond: Babits Mihály. Nyugat, 1924, 7. sz. 690 Révész András: Bartók Béla útja. Apollo, 1935, 1. sz. 107-108. 691 Demény János: Bartók Béla pályája delelőjén. Zenetudományi tanulmányok. X. Szerk. Szabol­csi Bence: Bartha Dénes. Bp., 1962, 573. 692 Ottó Ferenc: Bartók Béla a Cantata profana tükrében. Bp., 1936, 32. 693 OSZKK, Fond III. 2028/10. 694 Lükő Gábor: A románok karácsonya. Keleti kapu, 1947, 20. Az újabb fordítás Komjáthy Sándor műve. Csak néhány sort idézünk belőle minden kommentár nélkül: Rege-róka, vén apóka Kilenc fiad feledőben, Ott ríttak, biz, a rengőben. Szarvasok közt legöregebb Elő­szóval fölfelel­: Nyájas róka, vén apóka.

Next