Miskolczy Ambrus: Tiszta forrás felé… - Közelítések Bartók Béla és a Cantata profana világához (Budapest, 2011)
Jegyzetek
JEGYZETEK 652 A magyar szövegben nincs üres hely kihagyva, csak a német nyomtatott szövegben és a román kézírásos tisztázatban. 653 A magyar szövegben nincs üres hely kihagyva, csak a német nyomtatott szövegben és a román kézírásos tisztázatban. 654 Jeney Éva, 1930: „Csak tiszta forrásból”, http://irodalom.elte.hu/villanyspenot/index. php/1930:_%E2%80%9ECsak_tiszta_forr%C3%Alsb%C3%B31%E2%80%9D (letöltés: 2011-08-12) 655 OSZKK, An. 11.194. jelzet alatt található József Attila Döntsd a tőkét, ne siránkozz! című verseskötete a szerző és Erdélyi József kéziratos megjegyzésével. „Erdélyi József ajándéka, [eddig Erdélyi József kézírása, utána József Attiláé következik.] / amit ezennel igazolok. / Budapesten, 1931. ápr. 18-án / József Attila” - A kötet nincs felvágva 1 656 PIM, V. 4324/73. Erdélyi József levele Gulyás Pálnak, Pilisszántó, 1935. aug. 24. 657 Beszélgetés Erdélyi Józseffel. 1970. jún. 3-án Királyhágó utcai lakásában. PIM, CD 149. 658 Erdélyi József: Árdeli szép hold. Bp. 1939, 8-10.: Babits, Németh László, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Zilahy Lajos mind elutasították nyelvészkedését. Szabó Dezső meg is kérdezte tőle: „tudom-e, hogy ilyen eszméi az őrültnek szoktak lenni”. MTAKK, Ms. 5597/423.: Hajdú Péter 1954-es lektori véleményében Erdélyi József eredményeiről: „Módszere, ahogy kifejti, abban áll, hogy a szót ízeire bontja, amint a fizikus bontja atomokra a molekulát. Kár, hogy a szót hangoknál kisebb részekre már nem tudja szétaprózni a szerző - ha fizikus lenne, minden bizonnyal megtenné - mert így még érdekesebb eredményekre jutna.” 659 PIM, V. 4128/a/7/6. 660 Mircea Eliade: Aspects du mythe. Paris, 1963, 93. 661 PIM, V. 4324/349. Gulyás Pál ezzel a bevezetővel szarvasfiúk-balladafordításának első változatát akarta kiadni. Idézett Kelet Népe cikkének egyes lapjait és fent közölt bevezetőjét, valamint említett fordítását piros ceruzával folyamatosan beszámozta. 662 László: Bartók. 1980, 244–17. 663 Bartók Péter: Apám, Bp., 2004, 165. 664 Jeney: A tiszta forrás, (Tév)eszmék, 2032. 665 Fenyő István: Ipolyi Arnold „Magyar Mythologiá”-ja. Mítoszok nyomában... Mítoszképzés és történetírás a Duna-tájon. Szerk. Miskolczy Ambrus, Bp., 2004. 666 Ipolyi Arnold: Magyar mythologia. Pest, 1854, 240-241. 667 Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp., 1948, 35-38. 668 Solymossy Sándor: A magyar ősvallás. Magyar Szemle, 1932. jún. 107. 669 V. ö. Lengyel András: „...gondja kél a gondolatban”. Az értekező József Attiláról. Szeged, 2005, 153-154. 670 Pap Gábor: Csak tiszta forrásból. Adalékok Bartók Cantata profanájának értelmezéséhez. Bp., 1990, 19. 671 A félreértés oka, hogy muncá=szenvedés, szenvedést is jelent, nemcsak munkát. Grebe munci-p avut 672 Pará=vidék, ország, táj, régió, föld (például Tara Fogarasului=Fogaras földje, Fogaras vidéke; Tara Hațegului = Hátszeg; Tara Româneasca=Havaselve) 673 Sebestyén Gyula: Regös-énekek. Bp., 1902, 30, 42-43, 69-70. A Bartók könyvtárában felllelhető példányban ezek mellett a regösénekek mellett semmiféle megjegyzést nem tett Bartók, aki a címoldalra azért ráírta a saját mint tulajdonos nevét. A 360. oldalon viszont egy Gyenes-Diáson lejegyzett ének kottája mellé egy nagy felkiáltójelet tett. Sebestyén Gyula: Dunántúli gyűjtés. Bp., 1906 kötetében a Balázsjárásban oldalhúzás jelölt néhány évődő strófát (96, 98-99), valamint egy tréfás nótát a csókot kérő ácsról (347) Megkérdőjelezte azt állítást, mely szerint a pünkösdi királyválasztás szokását először Bél Mátyás írta volna le (537). Figyelmes olvasásra valló jelzések, észrevételek: 393, 394, 396, 440. oldalakon.