Poór József - Bóday Pál - Vitay Zsuzsanna (szerk.): Trendek és tendenciák a kelet-európai emberi erõforrás menedzsmentben (Budapest, 2009)
Második rész: HR-országtanulmányok
MÁSODIK RÉSZ: HR-ORSZÁGTANULMÁNYOK 15.2 Gazdasági-társadalmi helyzet Szlovénia a 20. század során a soknemzetiségű országok köréhez tartozott. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság tagja, majd 1945-ben az egykori Jugoszlávia része lett. Szlovénia 1991-ben az ún. tíznapos háború után nyerte el a függetlenségét. Ezután 1992-ben az ENSZ tagjává, majd 2004-ben a NATO és az Európai Unió tagjává választották. A 20 273 km2-en elterülő országnak a 2002-es népszámlálás adatai szerint csaknem 2 millió lakosa volt. A népesség túlnyomó többségét (83,1%) szlovének alkotják. A két nemzeti kisebbség, a magyar és az olasz, jelentős nemzetiségi jogokkal rendelkezik. Az ország fővárosa Ljubljana 330 ezer lakossal. Szlovénia hivatalos pénzneme 2007. január 1-jéig a szlovén talár, melynek árfolyama 222,66 körül mozog, vagyis ennyi tolárt kell adni 1 USA-dollárért. Szlovénia területének fele, kb. 50%-a városi, míg a másik 50% vidéki területet képez, míg a népsűrűség 98,7 fő km2-enként. Szlovénia négy nagy tájegységből tevődik össze. Az alpesi, a pannon-alföldi, a dinári és a mediterrán térség egymástól jelentősen különböző régiókat alkotnak. Az ország jelenleg 58 területi adminisztratív egységre van felosztva. Az alatt a 45 év alatt, amíg Szlovénia a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság része volt, ez a tagállam is megtapasztalta a jugoszláv kommunista és önigazgatási rendszert, mely jelentős hatással volt a lakosság kultúrájára és a vállalati struktúrákra is. Azonban a decentralizált Jugoszlávián belül, ahol kvázi-piaci viszonyok léteztek, és a Nyugattal szoros kapcsolatok alakultak ki, Szlovénia viszonylag nagy autonómiára tett szert. A kommunista rendszerek közül Jugoszlávia liberálisabbnak tűnt, kevésbé avatkozott be az emberek magánéletébe. Az egykori Jugoszlávián belül Szlovéniának volt a legfejlettebb gazdasági rendszere. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy bár a lakosság csupán tizenharmad része lakott a legkisebb volt jugoszláv tagköztársaságban, a GDP egyötöde és a kivitel egyharmada került ki Szlovéniából. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy Szlovéniában jól képzett, produktív munkaerő dolgozott, és a gazdasági és politikai intézmények is hatékonyan működtek. Ez nagyban elősegítette a szociális, gazdasági és politikai függetlenség megszerzését. Szlovéniában - bár kismértékben ugyan, de - létezett munkanélküliség, munkaügyi hivatalok is működtek a kommunizmus alatt is. Szlovénia gazdasági szerkezete a fejlett ipari államokhoz hasonló, hiszen a lakosság 6%-a foglalkozik mezőgazdasággal a GDP 2,8%-át termelve. Fontos kiemelni, hogy a mezőgazdaságon belül a biogazdálkodás fontos szerepet játszik, hiszen az európai átlagnak megfelelő nagyságú területen - a földterület 3,3%-án - termelnek ezen elvek alapján. Az ország területének felét erdők borítják. Az ipar a GDP 36,9%-át adja, míg a szolgáltatások a 60,3%-ot. A szlovén ipar jellegzetes termékei az elektromos berendezések, az élelmiszer-ipari és textilipari termékek. A szolgáltatások területén pedig a pénzügyi szolgáltatások játszanak meghatározó szerepet.