Tverdota György: Tizenkét vers. József Attila Eszmélet-ciklusának elemzése (Budapest, 2004)
Az eszmélet születése
vébe talán a költő ottani barátait is beavatták, mert Székely István és felesége már 1933. december 22-én sajnálkozva konstatálták, hogy „libamájas” biztatásuk ellenére a költő nem utazott le a vidéki városba.20 A nyomor, a betegség, a Szántó Judittal való együttélés nehézségei (amelyekről az élettárs érthető módon hallgat) végül is meggyőzték József Attilát, hogy nincs más lehetősége, mint hogy elhagyja a fővárost, s rövidebb vagy hosszabb időre (esetleg tartósan vagy véglegesen?) Vásárhelyen kell letelepednie. JÓZSEF ATTILA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN József Attila vásárhelyi tartózkodását a szakirodalom kellőképpen feltárta. Érvényes ez a megállapítás arra az időszakra, 1934 tavaszára is, amelyre a fejezet címe utal.21 Az ebben a tárgykörben született írásoknak legfeljebb azt vethetjük szemére, hogy nem keresték meg a vásárhelyi hónapok drámai középpontját, amely köré a történet eseményei elrendezhetők. Ez a mag pedig az életmű egyik legjelentékenyebb teljesítményének, az Eszmélet-ciklusnak a születése. Annál nagyobb szükség lenne arra, hogy ilyen dramaturgia szerint járjunk el, mivel a keletkezési folyamatról nagyon kevés, semmitmondó adat áll rendelkezésünkre. Számításba kell tehát vennünk minden életrajzi, kortörténeti, lélektani és eszmetörténeti adalékot, amelyek felvilágosítást nyújthatnak az Eszméletet író József Attiláról. A vásárhelyi hónapok a versciklus megírásának csak egyik stádiumát (talán épp végszakaszát) foglalják magukba. 1934 tavaszán, az Eszmélet születésével egyidejűleg íródtak a József Attila pszichoanalitikus vallomásainak legkorábbi rétegéhez tartozó Rapaport-levelek. Ennek a dokumentumnak az elemzése, értelmezése, a pálya összefüggésébe állítása, szemben a „divatos” Szabad-ötletek jegyzékével, mindeddig nem vagy alig történt meg. Az Eszmélet és a fiapaport-levelek keletkezésének párhuzamossága parancsoló szükségszerűséggel írja elő a két szöveg összevetését, illetve összefüggésbe állítását. 20 József Attila vál. lev. 295. 21 Szabolcsi Gábor: József Attila Hódmezővásárhelyen. In József Attila és Csongrád megye. Összeáll. Szabolcsi Gábor. Szeged, 1955, 62-64. /Csongrád megyei Füzetek, 11. sz./; Szigeti János: József Attila Hódmezővásárhelyen. Klny. a Vásárhelyi Tanulmányok, 1977, 115-133; Péter László: József Attila közöttünk. Szeged, 1980 (különösen A Medvetánc című fejezet, 84-89); Szabolcsi Miklós: Kész a leltár. Budapest, 1998. Akadémiai (különösen a Vásárhelyi hónapok. A válság ideje című fejezet, 359-371); Vizi Albert: Vásárhelyen. In József Attila Emlékkönyv. Szerkesztette Szabolcsi Miklós. Budapest, 1957, Szépirodalmi, 234-237.