Tverdota György: Tizenkét vers. József Attila Eszmélet-ciklusának elemzése (Budapest, 2004)
Az eszmélet születése
két barát egy vitatott matematikai kérdésben szeretné döntőbírónak felkérni az ismert szakembert.511 Az ilyen matematikai, de sokkal gyakrabban irodalmi, művészeti viták a fentebb már említett „műveremben”, Galyasi Miklós művészettörténész, muzeológus lakásában zajlottak le, akit szintén a költő baráti körének tagjai közé sorolhatunk: „Galyasi Miklósnál volt ez a Műverem - ahogy mi neveztük ezt a tanyát -, az akkori Kinizsi- és Csáky utca sarkán. A gyorsforralón állandóan főtt a fekete, élesek voltak a viták... Attila tudatosan, széles műveltséggel, nagy alapossággal védte a saját álláspontját” - ezt Almási Gyula Béla írja, akit József Attila még Makóról, Espersit János köréből ismert.3031 Ha vitára került sor, akkor József Attila, aki - mint ismeretes - szeretett vitatkozni, elemében volt. Vizi Albert, aki ezekről a vásárhelyi eszmecserékről szintén megemlékezik, a baráti körbe tartozott. Végül a költő vásárhelyi értelmiségi barátai között meg kell emlékeznünk Székely István ügyvédről, aki már 1933 decemberében csalogatta József Attilát a vidéki városba, s aki 1932 decemberében az izraelita kultúrcsoportban méltatta költészetét.32 33 A költő másik kedves tartózkodási helyének, a Munkásotthonnak a költő politikai-világnézeti tájékozódásában végbement változással kapcsolatban van jelentősége. Erdei István, a költővel baráti kapcsolatot ápoló, helyi szociáldemokrata vezető, aki korábban eredménytelenül próbálta meg József Attilát eltéríteni kommunista beállítottságától, ekkor már Debrecenben dolgozott.35 Egy másik helyi szocialista vezető, Takács Ferenc, akivel a költő később is fenntartotta kapcsolatát, politikai kérdésekben minden bizonnyal 1934 tavaszán is vitapartnere volt.34 József Attila és az illegális kommunista párt kapcsolata 1933 májusában-júniusában megszakadt. 1934 őszén már teljes bizonyossággal Mónus Illés szociáldemokrata értelmiségi köréhez állt közel. Nem lehet kizárni, hogy a moszkvai írókongresszusra történő meghívásának elmaradása, ami sokkhatást gyakorolt a Hódmezővásárhelyről éppen Budapestre visszatérő költőre, nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy rászánja magát a szociáldemokrácia melletti állásfoglalására. A fordulatot azonban megelőzhette egy hosszabb, lassú átformálódás, amely részben épp Hódmezővásárhelyen mehetett végbe. 30 József Attila vál. lev. 302-303. 31 Szabolcsi Gábor: József Attila Hódmezővásárhelyen. In József Attila és Csongrád megye. Összeáll. Szabolcsi Gábor. Szeged, 1955.64. /Csongrád megyei Füzetek, 11. sz./ 32 József Attila vál. lev., 295.; Erdei István: Valamit József Attiláról. In Kortársak. 262-265. 33 Agárdi Péter: Kortársunk, Mónus Illés. Budapest, 1992, Gondolat, 58-62. 34 József Attila vál. lev. 316, 318-319, 325. 27