Ablonczy Balázs: Nyombiztosítás. Letűnt magyarok. Kisebbség- és művelődéstörténeti tanulmányok (Pozsony, 2011)
Más égtájak
társaságot látott vendégül, ahol Szabó Lőrinctől Illyés Gyulán át Kassákig nagyon sok mindenki megjelent. A Karel Capek értelmiségi körét mintájuknak vevő alkalmak azonban csak szűk egy évig tartottak, 1932 novembere és 1933 novembere között.455 Straka kétségtelen érdeme, hogy mozgékonyságával (Németh Lászlónak személyesen vitt nyelvkönyvet, amikor megtudta, hogy csehül tanul), kapcsolatteremtő készségével megjelenéshez segítette a Cseh és szlovák költők antológiája című kötetet, fordításokra buzdította az ismerős költőket (így József Attilát), s visszarendelése után is elsőrendű szerepet játszott a magyar kultúra csehszlovákiai népszerűsítésében. Megkezdte egy cseh nyelvű magyar költészeti antológia munkálatait is.456 Kétségtelen, hogy helyzete nem volt egyszerű: a belügyminisztérium szervei megfigyelték és kísérletet tettek kompromittáló adatok beszerzésére.457 Bár e tervükben nem jártak sikerrel, mert Straka katonai természetű hírszerzését nem tudták bizonyítani, az elfogott levelekből azért kiderül, hogy Straka Budapesten is aktívan dolgozott a helyi szlovák közösség revízióellenes mozgósításán, és Pozsonyban is részt vett ilyen szervezkedésben. Kár lenne természetesen elvitatni a nyüzsgő kultúrdiplomata érdemeit, de leveleiből az is kitetszik, hogy az őszinte segíteni vágyás mögött meghúzódtak nagyon is valós politikai motívumok, amelyek megakadályozták a diplomatát abban, hogy lássa a két ország közti valóban rossz viszony gyökereit.458 455 Uo. 23-34. 456 Uo. 35-50. 457 MOL К 64 Küm. rés. pol. 48. cs. 7. t., 373res-1932, a honvédelmi minisztérium katonai főcsoportfőnökének átirata a külügyminisztériumnak, Budapest, 1932. június 7. E dokumentum tartalmazza Straka két elfogott levelét, valamint egy környezettanulmányt. Ám a katonák szükségesnek tartották jelezni, hogy „a Straka elleni anyag beszerzése aránytalanul nagy kockázattal járt, s így a beszerzés folytatását a jövőre beszüntetern’.Valamint MOL К 149, Bm rés., 170. cs. 2. t. 7112res-1934 megfigyelői jelentések 1934-ből. 458 Aktivitásáról ld. még: Straka levelezését Szalatnai Rezsővel 1933-ból: MTAKK, Ms 4257/366-373. A Hradzsinnal szorosan összedolgozó csehszlovák kulturális diplomácia működését és ideológiáját érzékletesen mutatja be Andrea Orzoff könyve: Battle for the Castle. Oxford, 2009, Oxford University Press, benne meglepően sok magyar vonatkozással: 154-157. (A Rothermerekampányról), 165-171. (a csehszlovák PEN-klub és benne Capek, valamint a magyarok szerepéről). 197