Ablonczy Balázs: Nyombiztosítás. Letűnt magyarok. Kisebbség- és művelődéstörténeti tanulmányok (Pozsony, 2011)
Más égtájak
bohemista szakaszának, egyúttal kemény hangú kritika is a (már bukott) csehszlovák demokráciával szemben.444 Továbbra sem volt ellenséges Csehszlovákiával, de leszámolt a cseh történet- és nemzetpolitikai gondolkodás masaryki alapvetésével, és az ő huszitizmusban gyökerező nemzetképét vette kritika alá. Nem örvendezett a köztársaság felbomlásának - különösen azért, mert 1937-1938 fordulóján szép napokat töltött el Prágában -, de a köztársaságot megalapozó elvi premisszák hamisságát kérte számon: nem Masaryk és Palacky nézeteiben látta meg a cseh szellem befoglaló formáját, hanem Karel Havlícekben, aki nézete szerint közelebb állt a cseh kispolgárhoz.445 Sárkány pályája egy olyan értelmiségi útkeresését példázza, aki - bár rendelkezett bizonyos szlovák nyelvi ismeretekkel, de - tudományos érdeklődésből kezdett el foglalkozni a szomszéd ország történetével és kultúrájával, rokonszenwel fordult felé, ragaszkodva fenntartásai egy részéhez: hogy a csehszlovák demokrácia mennyire érintette meg, azt bajosan lehetne felmérni. Életkora miatt munkássága jelentős része már olyan időszakra esik, amikor a Csehszlovák Köztársaságot belső válság gyengítette, így a rendszerrel való azonosulás vagy az iránta tanúsított szimpátia kinyilvánítása még nehezebbnek bizonyult. III. 3. Új nemzedék: a Szép Szó A Századunk és az Apollo közül inkább az előbbi eszmei alapállásával mutat rokonságot az 1936-ban indult Szép Szó. Azok a fiatal értelmiségiek alapították, akik eszmeiségükben a liberális-szociáldemokrata-októbrista ellenzékhez álltak közel, és hamarosan zászlóvivői lettek az urbánus tábornak. Ignotus Pál, Fejtő Ferenc, József Attila, Gáspár Zoltán, Remenyik Zsigmond és társaik irodalmi és politikai szemléletükben is szemben álltak a Horthy-korszak Magyarországával - s ezt hol élesen, hol kevésbé élesen kifejezésre is juttatták. A lap számain végigtekintve azt láthatjuk, hogy a csehszlovák tematika jobbára mint egy nagyobb közép-európai probléma része, illetve szépirodalmi metszetben mutatkozott meg (elsősorban 444 A cseh Janus-arc. Protestáns Szemle, 1939. 2. sz. 88-93. 445 Az írás elemzését ld. Berkes: i. m. 69-73. 194