Ablonczy Balázs: Nyombiztosítás. Letűnt magyarok. Kisebbség- és művelődéstörténeti tanulmányok (Pozsony, 2011)
Más égtájak
versfordításokban). A Szép Szó Hatvány Bertalan,446 Szvatkó Pál,447 Jócsik Lajos448 cikkei révén jelenítette meg a problémát hasábjain. Csehszlovákia (cseh vagy szlovák nyelvű) irodalmát viszonylag kevés írás reprezentálta (még román irodalmat is gyakrabban közöltek): József Attila, Komlós Aladár, Horváth Béla fordításában jelentettek meg néhány verset 1936-ban és 1937-ben, valamint József Attila fordításában Karel Capek Humanizmus címmel elhangzott előadását a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságának (a Népszövetség értelmiségi szervezete) budapesti összejövetelén.449 A lapnak nem ez volt az igazán nagy tette a magyar-csehszlovák kapcsolatok terén. 1937 októberében a csehszlovák hivatalos szervek látogatásra hívták meg a folyóirat szerkesztőit, köztük az ekkor már nagybeteg József Attilát. Ő végül nem tartott az útra, hanem Ignotus Pál, Fejtő Ferenc, Nádass József, Remenyik Zsigmond vett részt a felolvasóestekből, értelmiségi beszélgetésekből álló programon, amelynek állomásai: Pozsony, Érsekújvár, Komárom és Prága voltak.450 A szerkesztőknek valóban imponáló programot állítottak össze a vendéglátók, amelynek során nemcsak a pozsonyi magyar rádióadás szólaltatta meg őket, hanem magas állású cseh politikusok is meg-446 Dunamenti Európa. Szép Szó, 1937.17. sz. 97-108. 447 Magyarok a határon túl. Uo. 1937.17. sz. ??? 448 A kisebbségek és a magyarság. Uo., 1937.18. sz. 355-360. 449 Szép Szó, 1936. 6. sz. 233-235. A költő nyilvánvalóan nyersfordításból dolgozott, csakúgy, mint a versfordításoknál, mert maga nem beszélt csehül. Capek 1936-os budapesti látogatása zökkenőmentesebben zajlott, mint RUR című darabjának bemutatója tizenkét évvel korábban: a jobboldali sajtó kikelt a bemutató ellen, s az előadást többször tüntetés zavarta meg. Capek magyar recepciójáról: Zádor András: Karel Capek. Budapest, 1984, Gondolat. 311-320. A színházi botrányról: Molnár Gál Péter: Egy békebeli botrány. Kritika, 1979. 5. sz. 12-13. A magyar értelmiség reakcióiban meglepő, hogy a világnézeti ellentétek nem látszanak befolyásolni a cseh szerző darabjának bemutatását: míg Hubay Jenő pártolja, Herczeg Ferenc nem nyilatkozott, Ódry Árpád ellenezte, Karinthy Frigyes pedig implicite plágiummal vádolta Capeket. 450 A Szép Szó csehszlovákiai útját részletesen, ám a korszak által megkövetelt hangnemben (az emigrációban élő Dormándi László, Fejtő és Ignotus Pál, valamint Borsody István és Szvatkó Pál lehető legkedvezőtlenebb színben történő bemutatása) megírta Arató Endre (A Szép Szó csehszlovákiai útja. In: uő.: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből 1918-1975. Budapest, 1977, Magvető. 236-282. 195