Adamik Tamás - Adamikné Jászó Anna (?szerk.?): Retorikai lexikon (Pozsony, 2010)

Retorikai lexikon

HÖRK JÓZSEF Pope and Horace: Studies in imita­tion. Cambridge: Cambridge Univer­sity Press; 12 Adamik Tamás (2006) József Attila Medáliák c. ciklusának szerkezete (és a Vojtina ars poeticája). A Szent István Tudományos Akadé­mia Székfoglaló előadásai, új évf. 9. Budapest. S. L. Z. HORISZMOSZ ->•SZÓNOKI MEG­HATÁROZÁS HÖRK JÓZSEF (1848-1910) író, pe­dagógus, ev. lelkész, Eperjesen teológi­ai tanár [1]. Sok szépirodalmi cikket és tanulmányt publikált. Művei: Liturgika vagyis az isteni tisztelet elmélete. Egyhá­zi szertartástan. 1882, Eperjes; Beszédek és értekezések, 1889, Kassa; Kossuth La­jos Eperjesen, 1894, Eperjes; Evangéli­kus homiletika vagyis az egyházi beszéd elmélete, 1907, Pozsony (112 old.). Irodalom: 1 Szinnyei: MÍÉM. A. J. A. HÖRL GYULA (1861-1930) Inns­bruckban és Budapesten tanult, 1888- ban pappá szentelték. Művei: Szerkesz­téstan, 1901, Kalocsa; Szónoklattan, 1902; Poétika, 1903 (bőv. 1907); Re­torika a középiskolák V. osztálya szá­mára 1909 v. 1910, Kalocsa (326 old.). Ez utóbbi a gyakorlatot hangsúlyozó munka, előtérbe helyezi az élőbeszéd fontosságát [1, 325-326]. Irodalom: 1 Vígh Árpád: RT. A. J. A. HORNER, WINIFRED BRYAN (1922) amerikai tanárnő, professzor. Azt tartotta, hogy a retorikai ismeretek megalapozzák a fogalmazás tanítását, ezért sokat foglalkozott retorikatörté­nettel, különösen a 18. sz.-i skót re­torikával. Művei: Historical Rhetoric: An Annotated Bibliography of Selected Sources in English, 1980 (Retorikatör­ténet: válogatott angol források an­­notált bibliográfiája); Rhetoric in the Classical Tradition, 1988 (Retorika a klasszikus hagyományban); Rhetoric and Pedagogy: Its History, Philosophy and Practice, 1995 (Retorika és peda­gógia: története, elmélete és gyakorlata, szerk., társszerk. Michael Lejff). Irodalom: Moran-Ballif: TCRR, 202- 207. A. J. A. HORTENSIUS, Q. Hortensias Hor­­talus (Kr. e. 114-50) A Кг. e. I. század legjelentősebb római szónoka -»Cicero mellett, több mint négy évtizeden át (95-től 50-ig) tevékeny résztvevője a római közéletnek. Előkelő családból származott, atyja consuli tisztséget vi­selt, érthető tehát, hogy az optimaták oldalán politizált. Kr. e. 80-ban quaes­tor, 75-ben aedilis, 72-ben praetor, 69-ben consul [1]. Első felesége Sulla hívének, Q. Lutatius Catulusnak a nő­522

Next