Baka István - Bombitz Attila (szerk.): Összegyűjtött versek (Pozsony, 2016)
Sztyepan Pehotnij testamentuma
József Attila: Emberiség Óh, emberiség, kit törött anyám szenvedni szaporított és nem értett! Nem rettenek születni újra érted, te két milliárd párosult magány! Láttalak sírni a folyók fagyán, mint gyermeket, kit a jég tüze sértett; láttalak ölni, halni s mint nem éltet, tündökölni nagy egyházak falán. Hegyen láttalak és lapulni ólnál szerencsétlen, ki úgy élsz, mintha volnál, megérdemled, hogy atyád a halál! Vértelen arra vársz, hogy véred ontsák, s föl-fölmutat a társuló bolondság, mely téged minden kínban megtalál. 471