Balla Zsófia: Az élet két fele (Budapest, 2019)
Zsilipkamra. Egy pohár fű
AZ ÉV FORDULÓJA Mészöly Miklósnak 1. A semmi ágán Valami lassan közelít. Fényünnep, téged vártalak. Nyolc gyertya lángja kormosán nyelvel, a holtakért perel, győzelmét lengeti. Vastag kormot, mocskot a hó, a tömeget is elfedi. Évente megszül az anyád, s te, Makkabeus-ivadék, rúgod az éj bársonyfalát: az életre nincs haladék. És megszületsz és megszületsz, bármi lesz, élni fogsz, olaj leszel a Szentélyben, sosem fogyó, csak lángoló! És élsz és meghalsz másokért. Aranyló csillagod az égen feletted jár, ő vált meg abból, ami nem lesz és ami eljön, Zsidók Királya, téged. 2. Első hóig Hullik az első hó. József Attila halott. Ki beszél itt az időről? Eszembe jár sok régi, nagy havazás. De szembe ott ki jön? A halinacsizmás házmester. 324