Balla Zsófia: Más ünnepek. Versek (Budapest, 2016)

Balla Zsófia hét év után jelentkezik új verseskötettel, a Más ünnepekben az el­múlt időszaknak mintegy keresztmet­szetét nyújtja: könyve sűrítés - mond­hatnánk: egy konokul csak a lényegre összpontosító költői figyelem eredmé­nye. A szerző nem külsődleges márka­jelzetéhez ragaszkodik, nem alakított ki formalizált védjegyet, hanem saját köl­tői mondanivalójához hü, nagy témái­hoz (szerelem, hontalanság, életgyakor­lat, múlandóság, emberi árulás, érzék­feletti dolgok) tér vissza meg-megúju­­ló kötött és szabadon zárt formákban. Beszédmódja szembeszökően nyoma­tékos és gondolati: Balla Zsófia érzék­­letessége, iróniája, komolysága az olva­sótól is elmélyülést vár: ajánlatos verse­ihez nem csak odahajolni - hozzá is kell nevelődni megrendítő világához. Nagy elődöknek, Babits Mihálynak, Pilinsz­ky Jánosnak vagy Rainer Maria Rilké­nek a nyomdokain jár, s közben gondo­lati költészetünk új fejezeteit nyitja meg. Különös figyelmet érdemel - a kö­tet nagy elégiái, tablószerű összegzé­sei és elmélyült gondolatfutamai mel­lett - a játékosság vagy a groteszk hang­ján megfogalmazott létleletek egy-egy darabja. Balla Zsófia költészete ugyan­is nem csak mélységről tesz tanúságot, hanem arról a kiegyensúlyozott derű­ről, sőt távlatos higgadtságról is, amely lírai filozófiájának alapeleme. Ez a köl­tészet gyönyörködtet: megráz és fölemel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom