Bárdi Nándor et al.: Népszolgálalt. A közösségi elkötelezettség alakváltozatai a magyar kisebbségek történetében - Regio Könyvek (Pozsony, 2015)

Filep Tamás Gusztáv: Az "Új Élet" című folyóirat ideológiája a harmincas években

FILEP TAMÁS GUSZTÁV a Volksbund egyik későbbi teoretikusa, Málnási Ödön.24 Ennek azonban már csak azért sincs különösebb jelentősége, mert a budapesti par excellence urbánus Szép Szó - József Attila, Fejtő Ferenc és Ignotus Pál folyóirata ­­még évekkel később is a szerzői között köszönti Málnásit. Az 1939 utáni években a folyóirat gyakori szerzője viszont a nagy humanista pedagógus, Krammer Jenő. A kezdeti időkben a szlovákiai magyar katolikus nőmozga­lom egyik szervezője a két publikációval magát a tárgyalt folyóiratban is kép­viseltető, 2006-ban boldoggá avatott Salkaházi (ekkor még Schalkház) Sára, a Szociális Testvérek Társaságának tagja, akit 1944-ben Budapesten zsidók és más üldözöttek bújtatása miatt rendtársával, az éppúgy mint ő, szintén kassai Bemovits Vilmával együtt a nyilasok belelőttek a Dunába. Salkaházi a húszas években egyazon körbe tartozott Esterházy Lujzával, az Új Elet állandó szerzőjével (a politikus Esterházy János testvérével, akiről többször is szó esik e tanulmányban). Pfeiffer Miklós 1944-ben Kassán püspökével együtt be akart menni a gettóba, hogy az egyház szolidaritásáról biztosítsa a társadalom többi részétől elkülönített zsidókat, illetve hogy közbenjárjon sorsuk enyhítése érdekében; a papi küldöttséget a német belső őrség fordí­totta vissza.25 A lap magjához tartozott egy időben Pfeiffer kanonok említett unokaöccse, Pfeiffer (1942-től Ikvay) László plébános, aki 1944-ben Buda­pesten a Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesülete budapesti, Gát utcai székházának az igazgatója volt, s aki a székházban szintén zsidókat, német és francia katonaszökevényeket, lengyel menekülteket és egy osztrák kom­munista újságírót rejtegetett. A szerzői gárdának ebből az ideológiailag széles és utóbb meg is osztott jellegéből következik, hogy egy részletesebb elemzés a politikai katoliciz­mus több árnyalatát tudná kimutatni és rendszerezni a folyóirat alapján; min­denesetre 44-ben a függetlenség mellett vannak, náciellenesek is, nemcsak bolsevizmusellenesek. A folyóirat a kisebbségi feladatvállalásban nem hangoztat romantikus sztereotípiákat, de 1937-ben egy glosszában elutasítja Makkai Sándor Nem lehet-elméletét vagy koncepcióját, „mert ez olyan kérdés, melyre a feleletet váltás és a csehszlovákiai magyarok (1989-1992). Szerkesztette: Popély Árpád— Simon Attila. Fórum Kisebbségkutató Intézet, [Somorja], 2009, 311. p. (Elbeszélt történelem 1.) Az interjút Sándor Eleonóra készítette. 24 Az 1934. 3. szám mellékleteként jelent meg A pszichológia és pedagógia útjai című, 42 oldalas tanulmánya. 25 Lásd erről: Rákos Péter: Ecsetvonások Pfeiffer Miklós kanonok úr portréjához. Prágai Tükör, 2002. 1. sz. 21. p. Rákos fotómásolatban közli Pfeiffer egyik, a get­tóról írt levelét. 124

Next