Bárdi Nándor: Tény és való. A budapesti kormányzatok és a határon túli magyarság kapcsolattörténete (Pozsony, 2004)
2. Korszakok és generációs csoportok a magyar kisebbségek történetében
58 hamar kiderült, hogy a magyarországi szovjet érdekérvényesítést is gyöngíti a belpolitikai konfliktusok gerjesztésével. Romániában pedig éppen Erdély hovatartozásának lebegtetésével és a magyarság támogatásával lehetett a baloldali fordulatot végrehajtani. A magyar kisebbségi elitek helyzetét nézve, a Kárpátaljáról és a Vajdaságból az 1938, 1944 előtti politikai és társadalmi vezetők elmenekültek, illetve az ott maradó keveseket az új hatalom kényszermunkára küldte, bebörtönözte, kivégezte. Csehszlovákiában a lakosságcsere szinte megszüntette a magyarság kisvárosi középosztályát, az értelmiségét, és a falusi nagy- és középbirtokosságát. A megmaradt baloldali értelmiségiek védőharca eredménytelen maradt.61 Romániában a magyar politikai elitnek azzal a csapdahelyzettel kellett szembenéznie, hogy nem támogathatta a román „polgári erőket” (Nemzeti Parasztpárt, Liberális Párt), hiszen azok éppen a magyarság kollektív bűnösségében gondolkodtak. A baloldali erők pedig pontosan olyan politikai rendszert hoztak létre, amely lehetetlenné tette az intézményes különállást. (Természetesen ezt kevesen látták előre.) 1946-ig - amíg a Magyar Népi Szövetség vezetői nem manifesztálták a béketárgyalások „döntőbírósága” felé Erdély Romániához való csatolásának kérését - a megmaradt szűk „polgári erők” is támogatták a baloldali orientációt. Annál is inkább, mert az 1940 előtti politikai felállásban ezek a csoportok (az erdélyi magyar szociáldemokraták, a szabadkőművesek) baloldalinak számítottak, és Márton Áron püspök, valamint a Hitel körhöz tartozók keresztényszocializmusa és a magyar szövetkezeti mozgalom vezetői a társadalomszervezésben hasonló demokratikus elveket hirdettek. Az igazi elitcserére azonban a következő hosszú integrációs periódusban került sor. Ez Romániában a közösségi érdekvédelmet és a baloldali integrációt egyszerre ellátó, és 1946-tól egyre inkább az utóbbi funkciót betöltő Magyar Népi Szövetségen, majd a Bo„Hívebb emlékezésül... ” Csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948. Összeállította Tóth László, Kalligram, Pozsony, 1995, 341.