Bárdi Nándor: Tény és való. A budapesti kormányzatok és a határon túli magyarság kapcsolattörténete (Pozsony, 2004)
4. Töréspontok és törésvonalak a magyar kisebbségi politikában a kilencvenes évek első felében
123 fokozta, hogy az anyaország külpolitikai érdekei elsősorban az euroatlanti integrációra vonatkoztak. A nemzetközi érdeklődés homlokterébe pedig a magyar kisebbségi problematikától távol álló balkáni konfliktusok kerültek, c) A harmadik korszak az RMDSZ 1996- os és az MKP 1998-as kormányzati szerepvállalásával kezdődött. Ettől eltérő az ukrajnai magyar kisebbség helyzete, ahol a KMKSZ és az UMDSZ vitájában a helyi kisebbségi intézmények közül az évtized legfontosabb eredménye, a beregszászi tanárképző főiskola is nehezen bontakozhat ki. Teljesen új pályára került a vajdasági magyarság, ahol a politikai pártok megsokszorozódása, a személyes kapcsolathálók és intézmények szétesése után, a létrehozott Nemzeti Tanács révén sem igen látni a cselekvési lehetőséget a kisebbségpolitika számára. 4.4. A nemzedéki elkülönülés. A kisebbségtörténeti korszakokról és nemzedékekről szólva az áttekintést az 1980-as években zártam. A következőkben arra keresem a választ, hogy milyen nemzedéki csoportok és hogyan határozták meg a magyar kisebbségpolitikákat a fordulat után. 1989 után Kárpátalján a KMKSZ alapítói köre és első vezetése jórészt a Fodó Sándor köré csoportosuló fiatal értelmiségiekből jött létre. Ez később kettéosztódott (bizonyos értelemben két, ’89 előtti irodalmi csoportosulás, a Forrás-kör és a József Attila Irodalmi Stúdió törésvonala mentén),164 újabb generáció azonban már nem jelent meg sem e szervezetben, sem más hasonló intézmény környékén. Kárpátalján nincs magyar ügyvéd, hiányoznak a képzett, társadalomstatisztikával, szociológiai vizsgálatokkal foglalkozó szakemberek. (Cseh)Szlovákiában a ’68-ban vezető szerepet betöltött személyiségek döntően az Együttéléshez csatlakoztak. Sajátos módon az 1989 előtt Duray Miklós munkatársainak számító fiatal, társadalomtudományosán képzett szakemberekből csak Gyurcsík Iván dolgozott az Együttélésben, a többiek az FMK, majd az MPP vezetésébe 164 Tóth István: Filmszakadás. Kárpátaljai Minerva II. köt. 1-2. sz. 46-51.