Bárdi Nándor: Tény és való. A budapesti kormányzatok és a határon túli magyarság kapcsolattörténete (Pozsony, 2004)
2. Korszakok és generációs csoportok a magyar kisebbségek történetében
68 különérdekeket artikuláló értelmiségi-szemléleti váltásnak az intézményesítésére, mint Kárpátalja esetében. Szovjetunióban már a kommunista párt vezetőihez intézett tiltakozás is olyan reakciókat váltott ki, amelyek lehetetlenné tették a további problémafölvetéseket, sőt az önállósuló és nem teljesen ellenőrzött Forrás Stúdió szétverése után a hivatalosság annak ellenében - mint, ahogy arról már szó volt - egy szigorúbban szemmel tartott irodalmi kör létrehozását engedélyezte (József Attila Stúdió). Ebből a helyzetből 1987- ben Balla D. Károly az önismerti hiányokra figyelmeztető írása, majd 1988 decemberében a szovjet hadsereg által elhurcoltakról való nyilvános beszéd kezdte meg a kilépést.73 A szomszédos szocialista országok magyarságpolitikáján végigtekintve két egymásba kapcsolódó folyamatot látunk ebben az időszakban. Az egyik a nemzeti elem és a nemzeti érdekek előtérbe kerülése az idő előrehaladásával, amely a magyar kisebbségek azonosságtudatát megerősítő intézményrendszer kiépítésének megfékezését vonta maga után. A másik pedig a kétféle kezelési modell létezése: az integratív és a diszkriminatív módszerek és intézmények működtetése. Mindkettőnek kimondatlanul is a többségi nemzetbe való kulturális integrálás volt a végső célja, a társadalom kulturális homogenizációjának megteremtése keretében. (Azt, hogy 1989 előtt mi volt a fontosabb az egyes elitek részére - a nemzeti beolvasztás vagy a társadalmi homogenizálás -, mai ismereteimmel még csak hipotetikusan sem tudom eldönteni.) Az integratív modell a lenini nemzetiségpolitika alapján (bolsevik hatalom mindenhol, majd aztán a nemzeti problémák rendezése a központi vezetés aktuális döntései nyomán) olyan intézményeket alakított ki, amelyek egyrészt biztosítják a nyelvhasználati jogokat, illetve a társadalmi-politikai változások konfliktusainak nem nemzeti alapra való helyezését (ilyen pl. a kollektivizálás, amely mindenhol magyar 73 Balla D. Károly: Internacionalizmus és nemzeti önismeret. Kárpáti Igaz Szó 1987. július 18. A nyolcvanas évek második felének átmenetéről Móricz Kálmán: Kárpátalja sorsfordulói. Hatodik Síp Alapítvány, Bp., 2001,147-171.