Báthori Csaba: A nyíl és a húr. Esszék, kritikák (Pozsony, 2005)

Belül tágasabb

Boldog por és szemét (Dsida Jenő versei) 1907, 1938. Ez a két évszám határolja Dsida Jenő éle­tét. Közismert, milyen események zajlottak le e há­rom évtizedben: az első világháború, a forradalmak, a monarchia széthullása, ínség minden tekintetben, a tria­noni békeparancs, országrészek elcsatolása, az utód­állami uralom kezdete. A magyar irodalomban: a Nyugat változó korszakai, Ady forradalma, a polgári irodalmi ízlés kiteljesedése, Kassák egyszemélyes avantgárd­­ja, az Ady-revízió (ennek erdélyi hajtása Makkai Sán­dor könyve, a Magyar fa sorsa), József Attila egyete­mes költészete, a népiesség kibontakozása. A két évszám között zajlik le Dsida Jenő halálos sejtelemtől beárnyékolt, rövid élete: gyerekkor Szat­márnémetiben, Budapesten, Beregszászon, majd -1925- től - Kolozsváron. Örökletes szívgyengeség miatt le­szerelik, szerkeszti a Pásztortűz című lapot, hívő ka­tolikusként elzarándokol a pápához. Első szerelmét korán elragadja a halál. Életében két verseskötete je­lenik meg: a Leselkedő magány (1928), majd a Nagy­csütörtök (1933) - a harmadik, az Angyalok citerá­­ján, ezt még maga a költő szerkeszti, már halála után lát napvilágot. 217

Next