Benyovszky Krisztián: A Morgue utcától a Baker Streetig - és tovább (Pozsony, 2016)
"Börtön e szöveg nekem"
mint Holmes egyedüli méltó ellenfele, aki az mellett, hogy lángeszű gondolkodó, „minden idők legnagyobb cselszövője, minden ördögi praktika szervezője, az alvilág irányító elméje”396 - röviden a „bűn Napóleonja”397: Moriarty professzor. Az a Moriarty, akinek a végső összecsapás záróakkordjaként magával kellett volna rántania Holmest a reichenbachi vízesés fortyogó habjaiba {Az utolsó eset, 1891); ez kis híján így is történt.398 A levél tanúsága szerint tehát az, akit eddig Holmesnak hittünk, Moriarty. De kicsoda akkor a levél szerzője? Az iratot Rache-ként írja alá. Ez a szó volt olvasható annak a szobának a falán is, ahol Franz Drago lemészárolt holttestét megtalálták. A detektív már az elején figyelmezteti a rendőrség embereit, hogy nem női keresztnévről van szó, hanem egy többértelmű német kifejezésről. Egyik jelentését rögtön meg is adja: bosszú (36.). A másikra csak később utal: vadászkutya (45.). A levél szerzőjének kilétét illetően ez utóbbi bír jelentőséggel. Hisz olyan valakiről van szó, akit gyakran hasonlítottak szimatot fogó vizslához vagy kopóhoz. Ha még ez se lenne elég az azonosításhoz, vegyük jobban szemügyre az éppen akkor használt álnevét: Sherry Vernet. Felettébb emlékeztet Sherlock Holmes nevére: SHERry vernEt. A csavaros eszű bűnöző, aki túljárt a detektív eszén, nem más, mint Sherlock Holmes. Mindez akkor válik teljes bizonyossággá, amikor a bűntársáról, a gyilkosság fizikai elkövetőjéről ezt mondja a narrátor: „Még mindig nem fogták el Sherry Vernet-t, vagy bármi is az igazi neve, és vérengző társának sem bukkantak a nyomára, akit fel-396 Doyle, Arthur Conan: A félelem völgye, ford. Nikowitz Oszkár = Uő: Sir Arthur Conan Doyle Összes Sherlock Holmes-története, II. kötet, Szeged, Szukits Kiadó, 2000, 83. 397 Doyle, Arthur Conan: Az utolsó eset, ford. Katona Tamás = Uő: Sherlock Holmes emlékiratai, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1974, 263. 398 Közismert tény, hogy az eredetileg utolsónak szánt, 1893-ban megjelent novella után főként az olvasók kérésének és a kiadók csábításának engedve támasztja őt fel Doyle (ld. a Sherlock Holmes esetnaplója című kötet előszavát.) Nagy visszatérését A lakatlan ház című novellában (1903) örökítette meg. A pontosság kedvéért hozzá kell tenni, hogy Holmes már egy évvel korábban is feltűnik A sátán kutyájában, igaz, itt nincs szó a svájci kaland következményeiről. 278