Borsodi L. László: Maszk és szerepjáték. Baka István költészetei (Budapest, 2017)
19. A dialógusként felfogott, érdekmentes hagyomány elmozdulásai
felütését képező gyerekversből vett idézet a költemény befejezésében átírt formában, annak variációjaként tér vissza. A gyermeki fantáziát megjelenítő kép létértelmező metaforává válik, és a felnőtt tragikus felismeréseként artikulálódik. Ahogyan a létértelmező költői hagyomány dialógust kezdeményez a gyerekvers hagyományával, az Egy József Attila-sorra című vers is a hagyománnyal lép dialógusba. Szinekdochészerűen arra mutat rá, hogy milyen hagyományszemlélet érvényesül Baka István költészetében: „egyszerre létesít párbeszédet a történeti hagyománnyal és a kortárs alkotásokkal (...) a kontinuitás és egyfajta nyitott múalkotáselv jegyében. (...) »A dallam nem változtat szövegén «-sor módosulásai, funkcióváltásai így egy soktényezős lírai alkotástechnika alapját képezik, mely az intertextualitás egyirányúsága helyett az esztétikai közlemény történetileg változó komponenseit hangsúlyozza.”343 A Változatok egy gyerekversre címhez hasonlóan zz Egy József Attila-sorra is a versvilág szövegszerúségére hívja fel a figyelmet, arra, hogy a vers intertextuális, interkulturális viszonylataiban válik értelmezhetővé, hogy a kontinuitásként értett hagyományt a múlttal és a jelennel folytatott dialógusban értelmezi, és írja tovább.344 Baka költeménye József Attila szonettjét interpretálja, és mivel a József Attila-sor a Baka-vers első soraként szerepel, ezért a vers premisszájának tekinthető. Ez felveti a kérdést: mire reflektál a szonett. Anélkül hogy részletesen belemennék a József Attila-versről szóló polémiának a vázolásába,345 illetve megismételném azt a sokirányú, intertextuális-interkulturális összefüggéseket kifejtő, filozófiai, valláskritikai és pszichológiai aspektusokat felsorakoztató versértelmezést, amelyet Nagy Márta készített Baka István verséről, a tanulmányszerző összegzésére hivatkozva megállapítom, 343 H. NAGY Péter: A tradíció szinkronitása, 77. SZIGETI Lajos Sándort törvényként működő érdek és NAGY Márta „Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek...” című tanulmánya azt fejti ki, hogy miként érvényesül Baka költészetében a kontinuitásként elgondolt hagyomány, hogy a vers, a poétika hogyan követeli meg a többirányú interpretációt, amely reflexiós jellegénél fogva maga is a kontinuitásként felfogott hagyomány részévé válik. 344 Ezt a felvetést támasztja alá a vers keletkezési körülménye. Az Alföld című folyóirat szerkesztősége 1992-ben költői játékra hívta szerzőit, egy szonett megírására, amelynek megkötése egy József Attila-sor beépítése volt önálló vagy torzított idézetként: „A dallam nem változtat szövegén.” (Emberek) Vö. NAGY Márta: i. m. 290. 345 Ld. i. m. 291., 293.; SZIGETI Lajos Sándor: A törvényként működő érdek, 167-168. 174