Csehy Zoltán: Experimentum mundi. (Poszt)modern operakalauz, 1945-2014 (Pozsony, 2015)
R
változatot mutattak be). Színpadon: Budapest, Magyar Állami Operaház, 1953. 6. 6. (három felvonásban). Kétfelvonásos színpadi változat: Budapest, Magyar Állami Operaház, 1979. 10. 13. Szövegkönyv: A szövegkönyvet Károlyi Árny írta H. Ch. Andersen dán meseíró A császár új ruhája című meséje nyomán. Az opera nyelve: magyar. Időtartam: 75 perc. Cselekmény Első felvonás. Pomádé király született piperkőc és ruhabolond: udvarmesterét (Garda Róbertot) épp azzal kínozza, hogy elkészült-e már a névnapi ruhája. A különleges ruhaköltemény azonban nincs kész, ezért az udvarmester különféle késleltető effektusokat vet be, többek között egy kiadós, ínyenc reggelit. Előbb-utóbb azért csak be kell jönnie a szabónak is: a mester fércmunkát végzett. Az ünnep elmarad, Pomádé inkább ágyban marad. Az őrjárat parancsnoka azonban megmenti a helyzetet: Pomádiába csodatakácsok érkeztek! Dani és Béni, akiket felségsértésért korábban száműztek, álruhában lépnek a király elé: ők olyan csodaköntöst képesek szőni, melyet csak az igaz, becsületes, tisztségéhez méltó, bölcs emberek látnak, az alkalmatlanok, buták, hiúk és gonoszok észre se fogják venni. Pomádé megrendeli a nem mindennapi köntöst, hiszen neki nincs félnivalója. Második felvonás. A csodatakácsok nekilátnak a semmittevésnek. A szövőszéket felállítják ugyan, egész éjjel sürögnek-forognak, de lényegében csak imitálják a munkát. Pomádé nyugtalanul alszik: kétségek gyötrik, de legfőképpen a kíváncsiság furdalja az oldalát. Pirkadatkor azonnal küldi is minisztereit és a kancellárt (Nyársatnyelt Tóbiást), hogy nézzék meg a kész ruhát. Amikor a díszes kompánia nem lát semmit, senki sem meri bevallani a tényállást. Készséggel ismételgetik azt, amit a takácsoktól megtudnak: alul selyem, fölül bársony, bársonypapagájok selyemlótuszokat csipkednek. Pomádé ugyanígy jár: nincs mit tenni, fel kell próbálnia a semmit, azaz a pókháló-vékony csodakelmét. A névnapi díszmenet elindul: élen a meztelen király, nyomában az udvar. Egy kisgyerek mondja ki az igazságot: De hisz a királyon nincs is semmi! A csodatakácsok sem rejtik véka alá az igazságot, készséggel elismerik, hogy a cipészinas igazat mond. Dani és Béni megbosszulta a száműzetést, és nevetségessé tette a fennhéjázó butaságot. Általános jellemzés Ránki örökzöld (gyerek)operája 1968-ban nyerte el maihoz közeli, illetve 1979- ben véglegesnek tekinthető formáját: ekkorra sikerült eltüntetni belőle az 1950-es évek szellemiségét tükröző ideológiai szennyeződéseket és a zene szövetét egy nem túl termékeny szerelmi száltól is megszabadították, noha Ránki darabja az ötvenes években is egyéni, nem hivatalos irányt képviselt. A feszes, kiváló arányérzékkel átstrukturált, a meseopera és a zenés példázat közt lebegő darab értelmezési tarto900