D. Magyari Imre: Hatvan plusz. Beszélgetések, monológok (Pozsony, 2018)

Muzsika

„HIHETETLEN SZABADSÁGVÁGY VAN BENNÜK” Hobóval Jim Morrisonról, József Attiláról és Vlagyimir Viszockijról Tavaly, 1998 szeptemberében a Merlin színpadán mutatta be Hobo a Vla­gyimir Viszockij dalaiból összeállított estjét, amire néhány évvel ezelőtt Viszockij barátai kérték fel. Nemrég megjelent a CD is: Adjatok a kutyák­nak húst! Hobónak köszönhetően az orosz - szovjet... - színész és énekes immár a magyar kultúra része is. Meglepett a felkérés? Az első pillanatban nemigen tudtam elképzelni, hogy megcsinálom az estet, de elkezdtem hallgatni a kapott lemezeket, olvasni a nyersfordításokat. Megkérdeztem Ascher Tamást, képes vagyok-e én erre - megmondta volna, ha nem. Tavaly januárban, Viszockij hatvanadik születésnapja táján tartot­tunk három estet az Orosz Kultúra Házában, elképesztő sikerrel, amit nem is értettem, nem gondoltam, sokan tudják, hogy ki Viszockij, ahogy a felké­résig én se nagyon tudtam. Mostanra túl vagyunk a harmincadik előadáson. Mi kapcsolja össze számodra Jim Morrisont, József Attilát, akiknek a mű­veiből korábban állítottál össze egy-egy estet, és Viszockijt? Hihetetlen szabadságvágy van bennük. És kitágították a költészet hatá­rait. József Attila olyan titkokról beszélt, amilyenekről előtte senki. Ezzel a szabadságvággyal, teljességvággyal a világ egyetlen táján sem könnyű élni, ezen a táján pedig különösen nem. Morrison és Viszockij ivott és ká­bítószerezett, József Attila öngyilkos lett. Ő harminckét évesen, Morrison huszonnyolc, Viszockij negyvenkét évesen halt meg, 1980-ban. Mi köt hozzájuk? Ez a szabadságvágy. A személyiségem más, mint az övék, ahhoz kötő­döm, amit csináltak. Nem pusztítom magam alkohollal, kábítószerrel, de 341

Next