D. Magyari Imre: Hatvan plusz. Beszélgetések, monológok (Pozsony, 2018)
Iskola
Kedvenc kifejezésem volt ez annak idején. Ül a gyerek, a tanár valahol messze, a katedra fényévnyi távolában a Balassi-strófa rímképletéről vagy a torziós rezgésről - amit, mint tudjuk, a lineárishoz teljesen hasonlóan lehet kezelni - beszél, ő a pad alatt Vavyan Fable-t olvas vagy walkmanen Tankcsapdát hallgat. (A technika fejlődése a diákok kezére dolgozik, lásd tételmegoldás mobiltelefonon...) Ez érdekli igazán. A tananyag átzúg a feje felett. Ha ezt a pad alatti kultúrát nem ismerjük, a gyereket sem ismerjük igazán és sokkal nehezebben tudjuk meggyőzni, ha egyáltalán meg tudjuk, az előbb említett torziós rezgés szépségeiről, pedig biztos vannak neki. A gyerekhez csak a gyerektől elindulva lehet eljutni. Hány osztályfőnök lehet az országban, aki annak idején megbeszélte az osztályával a Zámbó Jimmy halála miatti tömeghisztériát, aki figyelmet szentel a Heti hetesnek vagy a Slágerrádiónak, a Republic együttesnek vagy magának Gangxta Zolee-nak, a Való világnak vagy a BigBrothemek? Különbséget tenni érték és értéktelenség közt A harmadik, amit szeretnék megtanítani, kialakítani, hogy tudjanak érték és értéktelenség között különbséget tenni. A „Miért szép?” mellett folyton fel kell tenni a „Miért nem szép?” kérdését is. Ezért is kell ismerni a pad alatti kultúrát, mert annak túlnyomó része esztétikailag nem kifejezetten értékes. Persze az értékrend formálása korántsem csupán az esztétikai értékrend formálását jelenti, hanem az etikaiét is. El lehet bíbelődni József Attila Két hexameterével: „Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! / Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.” Szűkebben négy éven, tágabban egy életen át. „Művelt embernek én azt tartom - írta Németh László Levél egy negyedéveshez (azaz a saját lányához) című írásában aki a történeti helyet, amelyen áll, megértette s problémáit az emberiség problémagörgetegének a részeként tudja továbbvinni.” Ezzel együtt az is igaz, hogy a mégoly élő műveltség sem tesz feltétlenül boldoggá, bár van köze a boldogsághoz. Egy tanárnak feltehetően az is feladata, hogy segítsen megtalálni a diákjainak a boldogságot. 444