D. Magyari Imre: Hatvan plusz. Beszélgetések, monológok (Pozsony, 2018)
Könnyű, vegyes
a kijárat felé. Ehhez módszeresnek kéne lenni, amihez most nincs igazán kedvem, bár az apai ág történetének egyszer majd utánamennék, tizenkilencedik századi debreceni újságokat olvasgatva a Hajdú-Bihar megyei könyvtárban, feltéve persze, hogy még őrzik őket. Ki kíváncsi ilyenekre? Iskolák, tantestületek, szerkesztőségek... Lenne miről írni, egyszer tán meg is teszem, amihez persze ki kéne deríteni, hogy Szamuely Tibor nevét az iskolánk viselte vagy az úttörőcsapat, esetleg mindkettő. A József Attila Gimnázium ebből a szempontból egyszerű eset, ma is így hívják, viszont többször is költözött, a költő nem túl markáns szobra, azt hiszem, a harmadik helyén áll. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem viszont elvesztette ezt a nevet, Debreceni Egyetem van, mely elnevezés három egyetemre vonatkozik. Az iskolákról, amikben dolgoztam (volna), esett szó az előbbiekben. A szerkesztőségek is, amiket említettem már az előszóban, külön fejezetet érdemelnének. Megdöbbentő, hogy a Köznevelés megszűnt, a Magyar Ifiúság megszűnt, a Képes 7 megszűnt, a Kurír megszűnt, a Képes Európa megszűnt, a Pesti Műsor átalakult... Hm, milyen mozgalmas újságíró pályát mondhatok magaménak! (Én még nem szűntem meg, de én is átalakultam - a megújulás szót nem használnám.) írhatnék esetleg novellisztikusan, kissé elemeken (mitől? hová?), mint Békés Pál a Bélyeggyűjtemény, R. Székely Julianna a Türelmi zóna vagy Tóth Krisztina a Vonalkód némely nagyszerű darabjában. Milyen nagyszerű például, ahogy Tóth Krisztina A tolltartóban felidézi „az indigókék iskolaköpenyek és az indigókékbe csomagolt füzetek és könyvek korá”-t, amiben gyerek volt! (A tolltartó Janák Kingáé, és eltűnik. Kinga apukája híres ember, politikus, tolltartóján ennek megfelelően Hófehérke és a hét törpe. Őszi bácsi pedig azt mondja, addig innen haza nem megyünk, amíg a tolltartó elő nem kerül. És ülnek, ülnek, ülnek...) Sajnos, nem tudok novellákat írni, a szépirodalomhoz csak olvasóként van némi tehetségem. Csupán el akarok mondani néhány emléket, észrevételt. Na jó, történetet.