Dénes Iván Zoltán (szerk.): Bibó István összegyűjtött írásai 3. Az önrendelkezés legitimitása (Budapest, 2020)
Reflexiók és visszaemlékezések
jutottak, teljességgel világossá vált, hogy a Román Nemzeti Parasztpártnak243 Magyarországon nem a Nemzeti Parasztpárt, hanem a kisgazdapárt felel meg. A 96. oldalon a második bekezdés közepén helytálló az az állítás, hogy a magyar népiek nem igyekeztek a parasztság körében valódi izgatást kifejteni (nem nevezem annak azt, amit a hatóságok annak nyilvánítottak), és illegális konspirativ és terrorista tevékenységtől tartózkodtak. De azt, hogy a forradalom gondolatával „nem játszottak”, s ezt a gondolatot teljesen elutasították volna, egyikükről sem merném állítani. A népi mozgalom elképzeléseiben és frazeológiájában Dózsa mindig nemzeti hősként szerepelt, és két jelentős író: Sárközi György244 és Ilylyés Gyula írt drámát Dózsáról,245http://mek.niif.hu/02000/02043/html/471 . html - lbgy47j Féja Géza pedig tanulmányt 1939-ben.246 A 103. oldal egész folyamán az urbánusok és a népiek ellentétével kapcsolatban valami módon fel kellene használni vagy jó lenne felhasználni azt, amit a bevezető részben az antiszemitizmusnak a népiek ellen emelt vádjáról mondottam. Az urbánusok által vallott szigorú humanizmus helyesen ítélte el a zsidó nagytőke zsidó jellegének kihangsúlyozását, valamint a zsidósággal mint egésszel szemben alkalmazott kritikai magatartást, amit a népiek egy bizonyos része magáévá tett. József Attilát, a Ki a faluba c. röpirat szerzőjét ez a szigorú humanizmus vitte az urbánusok táborába, nem valami proletárt, 243 Román Nemzeti Parasztpárt (RNP): 1926 októberében jött létre, a Maniu vezette Erdélyi Román Nemzeti Parasztpárt és Ion Mihalache Parasztpártja egyesülésével. Társadalmi bázisát a falusi módosabb parasztság és a városi kis- és középpolgárság alkotta. Programjában demokratikus reformok bevezetését ígérte. Az 1928-as választások megnyerésével (77,76%-ot kapott) a párt egyedül alakított kormányt Maniu elnökletével. Megszüntette az évek óta tartó rendkívüli állapotot, visszaállította a régi közigazgatást, a földosztás korrekcióját és nemzetiségi törvény megalkotását ígérte; megnyitotta a kapukat a külföldi tőke előtt. Hasonló politikát folytatott másodszori kormányalakításakor is, nagyobb figyelmet szentelve az ország gazdasági érdekei védelmének. Keményen fellépett a munkásmozgalom ellen. Külpolitikai téren a parasztpárti kormányzat hozzájárult a kisantant feltámasztásához; megújította a barátsági szerződést Lengyelországgal; szorosabbra fűzte kapcsolatait a balkáni országokkal. A gazdasági válság idején a párt meggyengült, több csoport kilépett, és önálló pártot alapított; Grigore Iunian létrehozta a baloldali Radikális Parasztpártot (1932), Alexandru Vaida-Voevod megszervezte a jobboldali jellegű Romániai Frontot (1935). Az RNP a harmincas évek második felében szembefordult II. Károly és az udvar diktatórikus törekvéseivel; kiállt a polgári demokrácia mellett; kereste az együttműködést a demokratikus erőkkel. A királyi diktatúra bevezetése után (1938. február 10.) a pártot - más pártokkal együtt - feloszlatták; illegálisan folytatta a küzdelmet II. Károly antidemokratikus intézkedései ellen. Bár kezdetben támogatta Ion Antonescu tábornok hatalomra kerülését (1940. szeptember 6.), később szembekerült vele; helytelenítette a szovjetellenes háborúban való részvételt; kifogásolta a német csapatok beengedését az országba; tiltakozott a Vasgárda fasiszta-terrorista akciói ellen. Az Erdélyre vonatkozó második bécsi döntést nem fogadta el. Tevékeny szerepet játszott az 1944. augusztus 23-i fordulat végrehajtásában, Románia háborúból kilépésében. A párt képviselői tisztséget vállaltak az első hónapok koalíciós kormányaiban, de a Petru Groza vezette kormány megalakulásával (1945. március 6.) a párt kiszorult a hatalomból. 1947. június 29-én feloszlatták. 244 Sárközi György: Dózsa. Történelmi dráma 3 felvonásban és 6 képben (1939.) 245 Illyés Gyula: Dózsa György. Dráma (1956.) 246 Féja Géza: Dózsa György (1939.) 1334