Dénes Iván Zoltán (szerk.): Bibó István összegyűjtött írásai 3. Az önrendelkezés legitimitása (Budapest, 2020)

Reflexiók és visszaemlékezések

polgárt összefogó városi szolidaritás. Urbánusok tábora alatt értve ezúttal azt, hogy Ignotus Pállal együtt szerkesztette a Szép SzÓ2A1 című folyóiratot. A többi urbánus mind polgári, részben nagypolgári környezetből származott. Hozzá kell tennünk, hogy a népiek parasztkultusza már önmagában irritáló és gyanús volt az urbánusok számára, akik túlnyomó részben német vagy zsidó erede­tű családokból származtak, és minden parasztkultusz mögött, sokszor teljesen alaptalanul, a nemzetből való kirekesztetésüket gyanították. Tulajdonképpen ez volt a tartalma és a lényege, ennél több nemigen lehetett a nacionalizmus vádjának, ami annál inkább irreális a népi mozgalom tagjaival szemben, mert a két háború közötti magyar nacionalizmus centrális jelenségétől, az irredenta agitációtól teljesen és tudatosan távol tartották magukat. Hozzá kell tennem, hogy a népiek egészükben az ország és a nemzet életbe vágó problémáit sokkal reálisabban és sokkal behatóbban érzékelték, mint az urbánusok, akik között voltak politikailag erősen elkötelezett és teljesen érdektelen személyek, de az egész paraszti világtól teljességgel távol álltak, amit viszont ellenkező irányban a népiekről egyáltalán nem lehet elmondani a városi világgal szemben. Mindez természetesen nem vonatkozik József Attilára, akinek az urbánusokhoz való kapcsolódását előbb már igyekeztünk megmagyarázni. A 104. oldal hatodik sorában azt mondani a két világháború közti ma­gyar ellenforradalmi rendszerről, hogy az sok antidemokratikus vonással ren­delkezett, nagyon kevés. Nyugodtan mondhatjuk, hogy alapjaiban nem volt demokratikus. A könyvben másutt is előfordul az, hogy a parlamentarizmus bizonyos fokú meglétét egyben bizonyos fokú demokrácia tünetének jelzi. Ez így fogalmilag nem precíz, mert a parlamentarizmus nem szükségképpen de­mokratikus, lehet arisztokratikus vagy oligarchikus is. Hogy egy parlamenta­rizmus jobb, mint egy diktatúra, az áll, de nem jelent önmagában egy mérsé­keltebb vagy félutas demokráciát. Azt a könyv másutt helyesen kifejti, hogy ez a rendszer nem volt fasiszta, de ezért nem szükséges akár csak kismértékben is demokratikusnak nyilvánítanunk. A 104. oldal közepe tájt nem találom pontosnak azt az állítást, hogy a har­mincas évek nyugtalan ifjúsága nem akart sem a jobb-, sem a baloldali pártokhoz csatlakozni. Ez a dolog nem ilyen egyszerű. Ez a nyugtalan ifjúság a harmincas évek közepéig messziről egységesnek látszó, kissé amorf, sokféle mozgalom kö­zött hányódó tömegnek látszott. A harmincas évek elején, pontosan akkor, ami­kor a népi mozgalom kezdődött, ugyanakkor a hitlerizmus megjelenése válasz­tóvízként - hozzá kell tennem, teljesen egészségtelen választóvízként hatott, ez 2,7 Szép Szó (1936-1939): báró Hatvány Bertalan anyagi támogatásával 1936-ban alapított szépirodalmi fo­lyóirat. Fejtő Ferenc, Ignotus Pál és József Attila szerkesztették, s a Cserépfalvi kiadó adta ki. József Attila halála után szerkesztőbizottság, majd Gáspár Zoltán (1910-1945) vette át a lap irányítását. 1335

Next