Elek Tibor: Árnyékban és Fényben. Darabokra szaggattatott magyar irodalom (Pozsony, 2007)
II. tétel Beszélgetések kortárs magyar írókkal műveikről - Duettek
szempontjából (amelyben a költészet lényege rejlik) elmarad az említettek mögött. A nyelven kívül az erő is nagyon fontos számomra az irodalomban, a költészetben, például Villon az iszonyú lendület és erő következtében az egyik eszményképem, nem poétikailag. Ilyen szempontból József Attila például messze nem olyan erős, mint Ady...- József Attila számára is nagyon fontos volt Villon, az ő magatartásában is van lázadó eró', kívülálló, harcos szerep, ezzel sem érzel rokonságot?- Ilyen szempontból sem releváns számomra, akkor én inkább Faludy Györgyre szavazok, Ady mellett Faludy Györgyöt tartom a huszadik század legnagyobb magyar költőjének.- Mi a magyarázat hát a sok József Attila-allúzióra verseidben?- Neki van a legtöbb lírai közhelye; egy nagyon fülbemászó költő, sorai nagyon megragadnak az ember fülében. Hiába szeretem jobban Vörösmarty verseit, mégse tudnék tőle annyit idézni, olyan ez, mint a dallamtapadásnál: vannak olyan dallamok, melyek igazából nem is tetszenek, mégis dúdolgatod őket. Nála volt a legtöbb olyan lírai elem, melyet ki tudtam forgatni, sikerült travesztizálni. Ha már a magyar és világirodalmi alkotók travesztizálásával szórakoztam, akkor József Attila volt a legkézenfekvőbb. Függetlenül attól, hogy szereti vagy sem az ember, megkerülhetetlen alkotója a magyar irodalomnak. Parti Nagy Lajos fogalmazta meg nagyon találóan: nincs egyetlen egy kortárs költő, vagy egyáltalán, ő utána alkotó költő, akire ne hatott volna valamilyen formában.- Ha már itt tartunk, az irodalmi hagyományhoz való viszonyod általában is kérdés lehet. A „lapszélverseidtóT’ kezdve a legutóbbi verseidig megfigyelhető' a magyar irodalmi, költői hagyománynak az újraolvasása, újragondolása, travesztizálása. Miért volt ez olyan fontos, érdekes számodra - a posztmodern divaton túlmenően, természetesen? Milyen személyes poétikai, eszmei szándékaid voltak, vannak ezzel?- Valahogy ösztönösen úgy alakult, hogy ebbe az irányba indultam el. Nem készültem költőnek, a bölcsészkarra is nagyjából vélet323