Elek Tibor: Árnyékban és Fényben. Darabokra szaggattatott magyar irodalom (Pozsony, 2007)
II. tétel Beszélgetések kortárs magyar írókkal műveikről - Kánonban
zsákokkal, tarisznyákkal Erdélybe és a Felvidékre, keresve a gyökereket, és ezt a gyökérkeresést, a népi kultúra fontosságát is meg lehetett találni a Nagy László-i költészetben, ahogy a József Attiláéban is. Bár én Nagy Lászlónál az utolsó, a Versben bujdosó korszakot szeretem a legjobban, de a magyar költészet alakulására a legnagyobb hatással a hetvenes évekbeli lírájával volt, amit nem egészen pontosan, de a népies szürrealizmus fogalmával szoktak illetni. Nagy Gábor: Egyetértve az előttem szólókkal mindenben, én is a szintézisre hívnám fel a figyelmet. Bár más jelleggel, nyilván a más korból adódóan, de mindketten a nagy szintézisteremtő költőink közé tartoznak. Jól tudjuk, hogy József Attila az avantgárd irányzatoktól a népies törekvéseken át hányféle költői, vagy hányféle akkor divatos gondolati irányzatot szintetizált a verseiben. Nagy Lászlónál pedig megfigyelhetjük az egész korábbi magyar irodalmi örökség továbbélését és gazdagítását a magyar folklór kincseivel, sőt még a világirodalomból is azon elemek átvételét, amelyek szintén az archaikus folklórhoz nyúlnak vissza, ahogy Jánosi Zoltán írja A Csodafiúszarvas (Poézis, ember és univerzum Nagy László költeményében) című munkájában. De hadd idézzek egy másik gondolatot is Jánosi Zoltán, sajnos, alig-alig hozzáférhető kis irodalomtörténeti remekművéből: „Költészetének »az álság falait« roncsoló ereje mind poétikai, mind valóságértelmező, mind etikai tartalmaiban jól bejárható ösvényeket nyit meg a jelen irányában is. Kései pályaszakaszának nagy műveiben (Versben bujdosó; Gyászom a színészkirályért; Szólítlak, hattyú; Balassi Bálint lázbeszéde; Hószakadás a szívre) a magyar történelmi, kulturális átalakulás olyan erővonalait, s bennük az emberi helyzet és minőség olyan torzulásait tapintja ki, amelyek a máig vezetnek, sőt a mában válnak nyilvánvalóvá.” Azért tartottam ezt fontosnak fölolvasni, mert valamennyire igaz József Attila költészetére is. Láthatjuk, hogy mind a ketten égetően korszerűek, még ha van is olyan irodalomfelfogás, amely Nagy Lászlót nem szereti hallani, hallgatni. Elek Tibor.: Nagy Andrást igazából a körülöttünk lévő'kiállítása kapcsán akartam faggatni, de előtte téged is arról kérdezlek, hogyan emlékszel, otthon, annak idején mi hallottál a szüléidtől József Attiláról, szerinted Nagy Lászlónak miért volt olyan fontos József Attila ? Nagy András: Én is a rend oldaláról közelítem meg ezt a kérdést. Úgy van ezzel az ember, mint az akadémikusnak indult festők, mint 389