Erdélyi Zsuzsanna: Múltunk íratlan lírája (Pozsony, 2015)
A közelmúltban elhunyt magyar nagyasszony és folklórkutató igazi testamentuma e kötet. Még ő válogatta, rendezte el, részt vett a végső szöveggondozásban is, ami egy ilyen gigantikus méretű könyv esetében nem is egyszerű munka. Erdélyi Zsuzsanna hosszú élete, őseitől öröklött hihetetlen munkabírása és szorgalma igazán csak az ilyen nagy, egyetlen tömbből faragott monumentumokban nyilvánulhatott meg. A mostani kötet immár a harmadik ezek sorában. A nevezetes első: az általa gyűjtött archaikus népi imák a Hegyet hágék, lőtőt lépék több, folyton kiteljesedő kiadásaiból az egész magyar világban közismertté váltak. Majd másodikként megjelent a „...századokon át paptalanúl...” c. könyve: egy ugyancsak impozáns antológia, amelyben az 1970-ben országos mozgalommá indult népi imádsággyűjtés „befogadástörténetének” dokumentumait tették közzé. Jellemző, hogy az eredeti imák, majd az ezekkel foglalkozó írások kiadása után csak harmadjára állott rá a szerző, hogy most már az ő szemszögéből tekinthessük át ismét ezt a varázslatos világot. A mostani, harmadik monumentum ez a könyv: Erdélyi Zsuzsannának tudományos tanulmányait és a gyűjtésre, kiadásokra, kortársaira vonatkozó viszszaemlékezéseit közli. Mivel tartalmazza írásainak teljes bibliográfiáját, az olvasó maga is rájöhet, még ebben a hatalmas könyvben sem található meg „minden” írása, figyelemfelkeltő újságcikkei, népzenei