Fehér M. István: József Attila esztétikai írásai és Gadamer hermeneutikája. Irodalmi szöveg és Filozófiai szöveg (Pozsony, 2003)
III. József Attila művészetelméleti írásai és az esztétika hermeneutikai horizontja: Eltérések és szembenállások
fogalmat (spekulációt)”, írja József Attila, s ez egyfajta kapitulációként hangzik; mindenesetre kicseng belőle, hogy elismeri vagy legalábbis nem kérdőjelezi meg e ,Jcét fajú szellemi tevékenység” megkülönböztetésének jogosultságát (melynek alátámasztására másutt - nem jogosulatlanul - a „gondolkodók [.közmegegyezésére”138 utal), míg a hermeneutikai destrukció munkája épp ezen a ponton indulna be. Azt a tényt, hogy szemléletnek és fogalomnak a megismerés két alapvető módjaként való által meghirdetett elvéből ily módon éppenséggel a történelem felé való fordulás, nem pedig a tőle való elfordulás következik. A filozófia eredeti megújításának husserli törekvése Heideggemél a filozófiai problematika Arisztotelészig és a görög kezdetekig visszanyúló eredeti újraelsajátításának hordozójává válik. 134 JAÖM Hl, 231-236. o.; JATCSZ 97-106. o. 135 JAÖM 236-244. o.; JATCSZ 107-124. o.. 136 A Crocétől való függőségre utal Tverdota György „József Attila és Benedetto Croce” c. tanulmányában: „Az ihlet tana [...] több lényeges ponton kötődik az intuíció tanához, azaz az előbbi egészében benne gyökerezik az utóbbiban” (Irodalomtörténeti Közlemények, LXXX1V, 1980/5-6, 570. o.). Ld. ugyancsak a crocei párhuzamok részletesebb kifejtését a vonatkozó szövegek új kiadásához fűzött magyarázataiban (József Attila: Tanulmányok és cikkek (1923-1930). Magyarázatok. Irta Tverdota György. Budapest: Osiris, 1995 - a továbbiakban: JATCM - 48. skk. o.). 137 Ld. JATCSZ 38. o. Saját tézisét József Attila így vezeti be: „Azt állítjuk, hogy a szemléleten és a gondolaton kívül a megismerésnek egy harmadik módja is megadatott a számunkra, a művészi megismerés, amelyet ihletnek nevezhetünk.” Ebből a bevezetésből már világossá válik, hogy József Attila az örökölt fogalmi keret tágításának igényével lép fel, vagyis saját gondolatait e keretben akarja elhelyezni. 138 Ld. JATCSZ 36., 38. o. 108