Fehér M. István: József Attila esztétikai írásai és Gadamer hermeneutikája. Irodalmi szöveg és Filozófiai szöveg (Pozsony, 2003)

I. A hermeneutikai művészfelfogás vázlata

A hermeneutikai művészetfelfogás vázlata józsef Attila hagyatékban fönnmaradt esztétikai-mű­­vészetelméleti (első ízben Esztétikai töredékek címmel kiadott) feljegyzései közül több fogalmazvány is fölöt­tébb egybehangzóan kezdődik. A fennmaradt különböző szövegvariánsok között árnyalatnyi stilisztikai eltéré­sek mutatkoznak, tartalombeli eltérések azonban alig­ha. A bevezető mondatok az egyik szöveg megfogal­mazásában így hangzanak: „Amikor a művészetről szó­lunk, mindig valamilyen gajátlagos tevékenységet ér­tünk rajta, különösen akkor, amikor a tisztaság jelzőjé­vel illetjük és fogalmunkat azáltal próbáljuk elmélyíte­ni, a művészet tényét pedig minden egyéb ténytől elkülöníteni. Tehát míg szemléletünk a maga valóságos lényegében ragadja meg a művészi tényt, addig a mű­vészetről való fogalmaink zavarosak.”5 5 József Attila Esztétikai töredékek. In: József Attila: Összes művei. III. Cikkek, tanulmányok, vázlatok. Sajtó alá rendezte Szabolcsi Miklós, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958 (a továbbiakban: JAÖM III), 223. o.; illetve József Attila: Tanulmányok és cikkek (1923-1930). Szövegek. Közzéteszi Horváth Iván vezetésével Barta András és mások, Budapest: Osiris, 1995 (a továbbiakban 17

Next