Fehér M. István: József Attila esztétikai írásai és Gadamer hermeneutikája. Irodalmi szöveg és Filozófiai szöveg (Pozsony, 2003)
I. A hermeneutikai művészfelfogás vázlata
A hermeneutikai művészetfelfogás vázlata józsef Attila hagyatékban fönnmaradt esztétikai-művészetelméleti (első ízben Esztétikai töredékek címmel kiadott) feljegyzései közül több fogalmazvány is fölöttébb egybehangzóan kezdődik. A fennmaradt különböző szövegvariánsok között árnyalatnyi stilisztikai eltérések mutatkoznak, tartalombeli eltérések azonban aligha. A bevezető mondatok az egyik szöveg megfogalmazásában így hangzanak: „Amikor a művészetről szólunk, mindig valamilyen gajátlagos tevékenységet értünk rajta, különösen akkor, amikor a tisztaság jelzőjével illetjük és fogalmunkat azáltal próbáljuk elmélyíteni, a művészet tényét pedig minden egyéb ténytől elkülöníteni. Tehát míg szemléletünk a maga valóságos lényegében ragadja meg a művészi tényt, addig a művészetről való fogalmaink zavarosak.”5 5 József Attila Esztétikai töredékek. In: József Attila: Összes művei. III. Cikkek, tanulmányok, vázlatok. Sajtó alá rendezte Szabolcsi Miklós, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958 (a továbbiakban: JAÖM III), 223. o.; illetve József Attila: Tanulmányok és cikkek (1923-1930). Szövegek. Közzéteszi Horváth Iván vezetésével Barta András és mások, Budapest: Osiris, 1995 (a továbbiakban 17