Fehér M. István: József Attila esztétikai írásai és Gadamer hermeneutikája. Irodalmi szöveg és Filozófiai szöveg (Pozsony, 2003)

Tartalom

míg szemléletünk a maga valóságos lénye­gében ragadja meg a művészi tényt, addig a mű­vészetről való fogalmaink zavarosak”, olvasha­tó József Attila esztétikai feljegyzéseiben, s Gadamer számára is „az esztétikai alap­fogalmak alapvető revíziójára” van szükség. Gadamer szerint az esztétika nem szolgáltat igazságot a művészetnek, József Attila pedig ha­sonlóképpen fogalmaz, amikor azt írja: „[...] a művészet a tiszta esztétika illetékessége alá sem tartozik”. József Attila esztétikai töredékeiben számos olyan gondolat található, mely a XX. századi hermeneutika gondolati beállítottságával rokon vonásokat mutat: az esztétika filozófiai alap­jaival szembeni elégedetlenségét József Attila több helyen hermeneutikai megfontolások alap­ján juttatja érvényre. Irodalom és esztétika, irodalom és filozófia az európai kultúrában hosszú idő óta kap­csolatban áll egymással, s különösen érvényes ez a XX. században, amikor a hagyományos műfajok határai számos ponton fölbomlanak és átrendeződnek. Ez a munka József Attilát próbálja hermeneutikai horizontban értel­mezni, s egyúttal a hermeneutika beszélgető­­partnereként megszólaltatni. К A L L I G R A M

Next