Fekete Éva: Lukács György. Késleltetett életrajz (Budapest, 2021)

"A forradalom (és ezzel együtt az emberiség) sorsa a proletariátus ideológiai érettségétől, osztálytudatától függ" (1919-1929)

a pártok fő feladata „a forradalom szervezése. Ha ezt a felada­tot teljesíteitek, akkor Közép-Európában is hamarosan közvetlen forradalmi helyzet következik be.”300 Ebben a szellemben fog­lalt állást a KMP, és meghirdette az ún. „nyílt sisakos” politikát: „a jövőben szigorúan keresztül kell vinni a fedőpártban való egész politikai tevékenységünkben azt, hogy politikája kommu­nista politika, jelszavai a kommunista párt jelszavai, a legalitás kereteihez alkalmazkodva ugyan, a formulázás tekintetében, lé­nyegükben azonban semmi esetre sem megnyirbálva és formulá­­zásukban úgy elmosva, hogy a forradalmi jellegüket elveszítsék. Gyökeresen ki kell irtani azt a felfogást, mintha a KMP-nek két politikája volna: egy illegális és egy legális használatra... A lega­litásért fizetendő ár semmi esetre sem lehet a párt programjá­nak, taktikájának, politikájának rovására tett engedmény.”301 Ez a program visszalépést jelentett a korábbiakhoz képest, Kun Béla irányelve, hogy a harcot bármi áldozat árán fokozni kell, csakhamar letartóztatásokhoz vezetett. 1927 februárjában le­tartóztatták Szántó Zoltánt több társával együtt, és statáriális bíróság elé akarják állítani őket. A tiltakozásokat - mint Tho­mas Mann vonatkozásában már említettük - Lukács György szervezte, és sikerült elérni, hogy a lefogottakat rendes bíró­ság elé állítsák. 1927 szeptemberében a KMP egy kommunista szimpati­záns szociáldemokrata újságíró, Tamás Aladár szervezésében és szerkesztésével legális folyóiratot indít 100% címmel. Az emigrációban élő kommunisták - természetesen álnéven - rendszeresen írnak a lapba. Lukács (főképp Vajda Sándor ál­néven) elsősorban irodalmi tárgyú cikkeket ír. Az irodalmi kérdések fölvetése nem irodalomkritikai vagy esztétikai célo­kat szolgál; a témaválasztás és az értékelés döntő szempontja, milyen szerepet tölt be a magyar kulturális és politikai közélet- 300 Liptai Ervinnél. Az MSZMP 1925-1928, Kossuth, Budapest 1971,222. 301 ,o. 218.

Next