Filep Tamás Gusztáv (szerk.): Ünnep és felejtés. Emlékezet, identitás, politika (Budapest, 2018)
Megtalált hagyomány
Szerbhorváth György 6. kép. A kishegyesi 56-os emléktábla lítás szintén egy pályázatnak köszönhető, amire idejekorán „lecsapott” a falu vezetősége. Ezt egyébként 2013-ban ellopták, két év múlva állították újra. A vandalizmus kapcsán két verzióról beszéltek a faluban: az egyik szerint biztosan cigányok voltak a tettesek, mert fémszoborról volt szó. A másik szerint szerbek lehettek, mert épp Mátyás-nap előtt lopták el - de a történelmi „vita” ebben ki is merült. Újabb figyelemre méltó dolog, hogy az 1956-os forradalom 60. évfordulóján, 2016-ban Magyarország szabadkai főkonzulátusa 1956-os emléktáblát állíttatott, mivel Kishegyes határában, a Pecze-kastélyban (ami inkább egy kisebb villa volt, mára teljesen tönkrement) anno volt egy menekülttábor, így „az önfeláldozás és a magyarságtudat kapott most emlékhelyet”. Tudományos konferenciát tartottak, a következő évben pedig a diákoknak írtak ki pályázatot a témában, és szintén elhangzottak előadások, vagyis nem egyszeri esetről volt szó.38 A faluban legalábbis e sorok írója a 2000-es évekig semmit sem hallott a menekülttáborról, annak emlékezete nem jelent meg a helyi kommunikációban. Ám mint utaltunk rá, miközben Magyarországon egyre halványul 1956 emléke, nehezen értelmezhető módon Kishegyesen most kapott némiképp lábra. Ennek egyik oka tehát az, hogy az emlékműre akadt támogató, ahogyan a programokra, a gyerekeknek kiírt pályázatra is, azaz nem feltétlenül alulról érkező kezdeményezésre szervezett ünnepségről van szó ez esetben sem. 38 L. J: 56 emlékezete. Magyar Szó, 2016. november 5. 8. (letöltés ideje: 2017. december 11.) 200