Füzi László: Alkat és mű. Németh László 1901-1975 (Pozsony, 2001)
Küzdelem az önálló világ kialakításáért
néhány jelentős írását. Rögtön a laphoz kerülése után pályázatot hirdetett versre, elbeszélésre, tanulmányra. Az új irodalom képviselőit akarta felfedezni, de a pályázat nem a várt eredményt hozta. „Addig ismeretlen költő, ha a 15 éves Weöres Sándort nem számítom, egy tűnt fel ott: Gulyás Pál; tanulmánypályázaton Mátrai Lászlót ismertem meg; akkor még első éves bölcsészt.” A sok, ma már ismeretlen nevű pályázó között ott volt József Attila is, az ő szemlélete ekkor is távol állt a lap irányától, bizonyára anyagi nehézségei miatt küldte el verseit a pályázatra. A beküldött verseket nem ismerjük, talán közöttük volt A csodaszarvas, a Magyar Alföld, a Hosszú az Úristen című és a Megfáradt ember. A bírálóbizottság József Attiláról a következőket írta: „Ciklusának csinált egyszerűsége mögött túlzott fölényesség áll. Versei nem kényszerültén ilyenek, inkább ilyet is tud írni, ha akar. Műszögletességei nem őszintén naivak. Tehetséges költőnek nem elég meggyőző írásai.” Ehhez hasonlóan vélekedett Németh József Attila Napkelethez beküldött verseiről is. „Elolvastam a verseit, műprimitívségük mögül kiérzem a fölényes művészt, de úgy találom, hogy hangvitele nem olyan nagyvonalú, amilyet ez a modor (mert modor) megkívánna. Ebben a hangnemben, habár más formában, Bartalis már jórészt elélte Ön elől a levegőt. Föltétien tehetsége méltánylásául szeretnék legalább egyet: az Istenem én nagyon szeretlek kezdetűt közöltetni. Kérem, ezt tartsa fenn nekünk” - írta levelében József Attilának. A pályázaton szintén részt vevő Gulyás Pálnak is levelet írt: „Tisztelt Uram, ma este, a Napkelet-pályázatok selejtezése közben őszinte elragadtatással olvastam végig a Hegedűszó az erdőn c. füzetet, amelyet nyilvánvalóan Ön írt. Ez a levelem enyhe palinódia a verspályázat-bejelentésben megjelent kritikámért; aki ezeket a verseket írta, igenis erős egyéniség, s a magyar lírának nemcsak ígérete, de értéke is. 88