Füzi László: Balvégzetű évtized? Esszék, tanulmányok (Pozsony, 1996)
A sajátosság méltósága
ségei, a korszerű európai tájékozódás igénye - a címszavak szerinti felsorolásban a hetvenes években ezek a kérdések foglalkoztatták a lap szerkesztőit. Bizonyos tekintetben a Korunkon is érződött a kisebbségi élet sajátossága. Több szakterület lapja hiányzott a korabeli romániai magyar szellemi életből, s a Korunknak, lévén elméleti jellegű folyóirat, a maga eszközeivel ezeket is pótolnia kellett. Biztos, hogy egy teljesnek tekinthető, pontosan tagolódó szellemi életben több lap is osztozott volna a Korunk feladatain. A hetvenes években a Korunk-hagyomány - ennek a kutatása is feladatként jelentkezett a szerkesztők számára - számos meghatározó kötődés mellett elsősorban a korszerűség parancsát jelentette. A romániai magyarság pillanatnyi léthelyzetének felmérése, tudatosítása határozta meg a lapnak a hagyományokhoz való viszonyulását és tájékozódását is: azt a modellt, amelyet a Korunk ennek a két pólusnak az egymáshoz kapcsolásával képviselt. A Kiáltó Szó megjelenésének ötvenedik évfordulóján Kós Károly örömmel fogadta, hogy erre az évfordulóra a Korunk figyelt fel. Másutt azt hangsúlyozta, hogy ők ketten Gaál Gáborral, a Korunk két világháború közötti folyamának legjelentősebb szerkesztőjével ellenfelek és nem ellenségek voltak. Ebben a gondolatkörben bír kiemelkedő fontossággal a hetvenes évekbeli Korunk kritikus, de értékőrző közeledése az Erdélyi Helikon és az Erdélyi Fiatalok örökségéhez.. A Korunk egyszerre vállalta a transzilvanizmus és a helikoni gondolat erkölcsi tartalmát, s ehhez kapcsolta azt az erkölcsiséget, amelyet a harmincas évekbeli Korunk a maga következetes antifasiszta álláspontjával alakított ki. Ez a szemlélet az irodalmat már nem ellentétekben, hanem az egymást erősítő „humánum-körökben” - Kántor Lajos kifejezése - méri. A hetvenes évekbeli folyóirat a lapnak azt az időszakát idézi, amikor Gaál Gábor egyszerre szerepeltette Illyés Gyulát és József Attilát. Az ő közös jelenlétükhöz hasonlatos a Gaál Gábor-i hagyomány egybekapcsolása Kós Károly, Kacsó Sándor, Kemény János, Makkai Sándor, Jancsó Béla vagy éppen Mikó Imre gondolkodásával. Mindenképpen meg kell említeni, hogy Jakabffy Elemérről, a Lúgoson megjelent Magyar Kisebbség című lap szerkesztőjéről is a Korunkban jelent meg értékelő tanulmány. A Korunk szellemiségének másik pólusát a magyar nyelvű művelődésben sajnálatosan kicsi szerepet játszó filozófiai, etikai tájékozódás jelenti. A lap nagyban hozzájárult a nyugati filozófiai áramlatok megismerésé45