Füzi László: Balvégzetű évtized? Esszék, tanulmányok (Pozsony, 1996)
A mai magyar költészet és a társadalom
A másik meghatározó eró', s egyben sajátosság magához a nyelvhez való kötődés, s nyelv gazdagságának tudatosítása és kihasználása. Kovács András Ferenc még a tartalom és a forma egységét firtató szokványos kérdésre is a számára adódó legtermészetesebb választ adta: „A forma élteti, összetartja a verset. De az igazi lírához a forma nem elég, még a formaérzék sem. Ugyanis bármilyen kitűnő formaérzékkel lehet csapnivaló verseket írni. A formát igazán nem a tartalom, hanem - irodalom esetében - a nyelv jelenléte tölti meg. A nyelvnek otthonosan kell laknia a formát”.17 A vers tehát Kovács András Ferenc számára a formának és a nyelvnek a találkozásával azonos. A nyelvhez, az irodalmisághoz, értve alatta az irodalmi értékek befogadását és földolgozását is, a lehető legerősebb módon kötődik, s ezt az idézett interjúban meg is fogalmazta: „Villon, Lorca, Apollinaire, Ady, Pilinszky vagy a középkori latin himnikusok lírájáról már írtam... Meg másokról is: Catullusról, a goliárdokról, Petőfiről, Aranyról, Áprilyról, Dsidáról, József Attiláról és a kitűnő, a Marosvásárhelyen élt és ott alkotó Székely Jánosról, akit valamelyest a ‘mestereim’ között tartok számon... Platón, Augistinus és Pascal mellett, valahol Montaigne és Albert Camus között... Mert igazából a preszókratikusok, a középkoriak, Giordano Brunoék és az ún. ‘egzisztencialisták’ érdekeltek akkortájt. Később már csak Borges... Megjegyzendő, hogy Babits, Cs. Szabó László, Deák Tamás, Illyés Gyula, Németh László, az említett Székely János és Szerb Antal értekező prózáját még édesapám adta kezdetben tanácstalan kezembe...” Az irodalom, a kultúra némely esetben a teljes azonosulás lehetőségét teremti meg a számára, mint például a Júliának különb dicséreti című ciklusában. A személyes élmény a Balassi költészetéhez kötődő élménnyel kapcsolódik össze, s ennek a kapcsolódásnak köszönhetően olyan versek születtek, amelyek nemcsakhogy önmagukban is tökéletesek, s nemcsakhogy a személyes megrendültség szépségét hordozzák magukon, hanem a Balassi által képviselt irodalmi hagyományhoz is a közvetlen kapcsolódás szintjén kötődnek. A hagyomány máskor a paródia, az áthallás, a halandzsa és a játékosság számára teremt lehetőséget Az sem véletlen, hogy nála a Káma-Szútra Csandra-Szútráví változik, és az Omar Khajjám-élménykör továbbrezgésétWér hamisítvány Perzsiából címmel szerepelteti. Kovács András Ferenc költészete előtt új távlatot nyitott az, hogy felfedezte-megteremtette a saját maga számára Lázáry René Sándor alakját. Lázáry, ahogyan verseinek, s újabban műfordításainak „felfedezője” min-82