Füzi László: Kötések, szakadások. Hármaskönyv (Pozsony, 2012)
A kilépés
Emlékeznem kellene erre a napra, mert a Tanár úr azonnali válasza nem mindennapos volt. Rendben, mondta, majd írok Ella néninek, látogassa meg, biztosan tud magának eddig nem ismert anyagot adni. Hosszú ideig őriztem azt az anyagot, amit első látogatásomkor Németh László özvegyétől kaptam, mígnem, a látogatás után jó húsz évvel megjelentettem. 56. A tanári-emberi nagyság megmutatkozásának látom, hogy Ilia tanár úr másokból is felszínre hozta azt, ami bennük rejtőzött. Baka Istvánnak ő ajánlotta, hogy olvasson Széchenyit és Adyt, ebből az olvasmány-élményből nőttek ki Baka hosszú versei, Zalán „adys" periódusába is belejátszott Ilia Mihály Ady iránti érdeklődése. Első- és másodéves koromban a könyvtárban végigolvastam az írásait, az egyetemi Actákba írott dolgozatokat A Holnapról és Ady Ős-Kajánjáról. Segítségével magam is elolvashattam az Új Látóhatár Németh László-számát, a Németh László özvegyével, Ella nénivel való első beszélgetésünk során már előkerült Németh László édesapjának, Németh Józsefnek a Naplója. Grezsa Ferencet is Ilia tanár úr „közvetítésével" ismertem meg, aztán jöttek a diákköri konferenciák, s szép lassan belesodródtam abba, amiben most is benne vagyok. Nem az „irodalomba", vagy az „irodalmi életbe", ennek bármikor vége lehet, ez nem helyettesíti a világot, hanem a művek és az emberi kapcsolatok világába léptem be a segítségével. 57. Az akkori nyarak történéseit sem tudom pontosan összerakni. Az első, az ezerkilencszázhetvenötös nyár története egyszerű. Már nem otthon vállaltam munkát, hanem a fővárosban, kőművesek mellett. Szegeden is dolgoztunk kőművesek mellett, ők építettek egy házat Pesten, pontosabban Budán, a Rózsadombon, az Endrődi Sándor utcában. Abban a kollégiumban laktam, amelyikben tanév alatta bátyám is, a Műegyetem kollégiumá-261