Füzi László: Lakatlan Sziget I-III. Napló 1997-1999 (Pozsony, 2000)

III. - Töredékek

körülmények. Nyáron egy hetet töltöttünk az Isztriai-félszige­­ten, nem a méreteit, a jellegét tekintve kistáj, belátható időn belül minden hajlata, beszögellése, emelkedője, kanyarulata, öble megismerhetővé válna, de nem tettünk mást, mint bele­kóstoltunk, akárcsak a turistaipar sok ezer és tízezer fogyasz­tója, most pedig már a szokásos őszi útjainkra készülünk. Egyházashetye, Szekszárd, Szeged, Hévíz következik szépen sorjában, egy-egy nap vagy csak pár óra erejéig. Miközben látom, hogy Szepesi Attila miképpen éli meg a természeti vilá­got, a tájakat, érzem azt is, hogy az utazások, bolyongások az idegenséget is újjászülhetik, ezért értem, azt hiszem, nagyon mélyen. Tandori Dezsőt, aki a maga bolyongásai után így fa­kadt ki: nem bírok elutazni többé... Nem, mert mégiscsak kül­sőként mutatkozik az egész világ... A mostani, mondjuk, a hatvan közeli Tandori nagyon közel áll hozzám, úgy gondolom, sokat értek, vagy inkább érzek ab­ból, amit ír. Legutóbb azt írta, hogy Írországban még sosem ivott, ezért mégiscsak muszáj elmennie oda, másutt meg arról beszélt, hogy ivás nélkül az írás unalmas lenne, s valójában erről van szó: arról, hogy meddig éltethetjük azt, ami csak a magunk számára fontos, márpedig az írás, s ami mögötte van, lassan az egész kultúra pár ember ügyévé egyszerűsödik, hogy az írás, a mű teljessé tétele, a motívumok továbbgondolása, éltetése miképpen zár ki bennünket a külső világból. Kafka, Joyce számára ez még nem volt kérdés, Joyce még kétely nélkül éltette a maga zárt, s valójában csak az önmaga szemei előtt létező művét, a mai író számára viszont fontos kérdéssé vált, mert annak a hiánya, amit nem ír meg, már nem érződik. A hétköznapiság szintjén a meg nem írt dolgok hiányát nem érezte, mondjuk, József Attila sem, de azt mégiscsak átélte, hogy az előtte felsejlő világegész­ből hiányozna az, amit nem írt meg. Ezért is teljes az, amit megteremtett, s ezért kérdezi Tandort: „Hát ez, írni? mégsem írni? Ez nem kérdés? Ezt ‘Rimbaud’ megoldotta? vagy Reinhardt? Malevics? Kafka? Witti? Valami jön, és nagyon részletes. Végjátékká sem egyszerűsödik az élet­ 238

Next