Füzi László: Maszkok, terek… Esszék, tanulmányok (Pozsony, 2005)
II
sen tudják, hogy a tanú görögül mártírt jelent”. Önértelmezése szerint önnön mártíromságával - máskor: nevelődésével - egy nemzedéknek és egy nemzetnek kívánt példát adni, nem beszélve arról, hogy az egyéniség jogát hirdette, és az egyéniség lehetőségeit kereste minden külső erővel szemben. Szellemi útkeresésének, gondolkodásának eredményeit önmagára vonatkoztatta, önmagát példaként emelte fel... Az öntanúsítás gesztusának fontos megjelenítője, hogy mindketten - de generációjukból, nemzedékeikből többen is - zárt életművet hoztak létre, értve ezalatt azt, hogy motívumaikat a lehetséges végső állapotig juttatták el, másképpen: önmaguk világának változásait, organikus növekedését, átfejlődéseit ugyanazon motívumvilág segítségével fejezték ki, az életmű zárópontján kiteljesítették azt, ezzel pedig egyben fel is számolták. Mindez mindkettejüknél az öntanúsítás gesztusába olvadt bele: az életüket uraló erőket a művükbe növesztették bele... 2. Németh László is, József Attila is saját szellemi eszmélkedésének időszakát a húszas-harmincas évek világnézeti káoszában, az általános világnézeti útkeresés kiemelkedően fontos időszakában élte meg, Németh Szabó Dezső hatása alatt indult, József Attila is átesett különböző ideológiai-politikai hatásokon, Féja Géza egyenesen „szélkakas költőnek” nevezte. Nem volt az, csak útkereső volt, ahogyan Németh is, s mások is azokban az években. Németh a maga politikai elképzelését a minőségszocializmusban találta meg, ezt a 19. századból eredő szocializmus megújításaként képzelte el: „A szocializmusban megvan a törekvés, hogy a tőkés rend nyugtalan, áramló világát felváltsa, és a tömegeket egy szilárdabb rend védelmében részesítse. Az emberiesség nagy forrásából táplálkozik. A társadalmi jelenségek rendszeres, tudományos magyarázatát adja. De épp ez a tudományos magyarázat, a szocialista dogma vágta el kapcsolatát a kor friss eszméivel. Nem tudta kiforrni szü118