Füzi László: Maszkok, terek… Esszék, tanulmányok (Pozsony, 2005)
II
letési hibáját, egy meghaladt tudományosság fölényeskedésével nézi a világot; az emberiességből ered, s szembekerül az emberivel; az idő is neki kedvez, és mégis teret veszt, a visszafejlődés jeleit mutatja.” Társadalmi-politikai nézeteit írói eszközeivel pontosan „kidolgozta”, az idézett sorok ehhez a rendszerhez kapcsolódnak, 1956 után a „nyugati szocializmus” kifejezést használta elképzeléseinek jelzéseként. Ha az eddigiek jegyében József Attila politikai-társadalmi elképzeléseit csupán a szocializmussal való viszonyára szűkítjük le, akkor elmondhatjuk, hogy őbenne is élt az igény a szocializmusnak a kor új szellemi jelenségeivel való megújítására - gondoljunk Hegel, Marx, Freud című írására, s az is nyilvánvaló, hogy elutasította az általa (távolról) megvalósulni látott keleti szocializmust. Idekapcsolódnak az 1989-90 után sokak által idézett sorai: És vigasztald meg, ha vigasz a gyermeknek, hogy így igaz. Talán dünnyögj egy új mesét, fasiszta kommunizmusét mivelhogy rend kell a világba, a rend pedig arravaló, hogy ne legyen a gyerek hiába s ne legyen szabad, ami jó. (Világosítsd föl) 3. Mind József Attila, mind Németh László nyomon követte az általa megélt időszak szellemi-tudományos történéseit, eseményeit. Tverdota György alapvető tanulmányban mutatta be, hogy József Attila ismerte a modem fizika tételeit a világegyetemmel kapcsolatosan, s hogy ezek a tételek verseinek világát is meghatározták, a Semmi képzetének eluralkodását önnön világában vélhetően fel is erősítették. Tverdota György mind a Newton, mind pedig az Einstein által alkotott világkép tükröződését 119