Gegesy Ferenc: Kádártól Orbánig. A puha diktatúrától a demokratúráig - 50 év, ahogyan én átéltem (Budapest, 2021)
II. A rendszerváltás - A jogállam kiépítése
érintette, hogy 1997-ben új építési törvény és ezzel együtt településrendezési kormányrendelet is született, ami teljesen új fogalmakat, meghatározásokat használt. A készülő fővárosi rendeletet át kellett volna fogalmazni, de Demszky Gábor főpolgármester a rendeletet még abban a ciklusban el kívánta fogadtatni. Az elfogadtatás a huszonháromból huszonkét polgármester által aláírt tiltakozás ellenére abban az ellentmondásos formában meg is történt, így viszont a kerületekben egyszerre kellett alkalmazni az egymásnak ellentmondó országos és fővárosi építésügyi szabályokat, azaz a kerületi ügyintézőkre lett bízva, hogy melyik felsőbb szintű jogszabályt alkalmazzák. Jogállamban elképzelhetetlen, hogy egy ügyintéző „jóindulatán” múljon a döntés, az ilyen rossz minőségű rendelet jogbizonytalanságot teremt. A helyzetet mindenképpen el kellett volna kerülni, leginkább a magát a jogállam legharcosabb hívének mutató pártnak, az SZDSZ-nek. 1998 - Visszaélés a felügyelet nélküli önkormányzatisággal (kisebbségi önkormányzatok) Az Antall-kormány 1993-ban példamutatóan nagyvonalú törvényt alkotott a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól, feltételezve, hogy ezzel javítani fogja a szomszéd államokkal a kapcsolatot, illetve hogy segíteni tudja az ott élő magyar kisebbségek jogainak elismertetését. A törvény 1994-től lehetővé tette kisebbségi önkormányzatok létesítését, állami és önkormányzati támogatás juttatásának előírásával. Az önkormányzatok alakításához csak annyit vártak el, hogy legalább öt ember az adott kisebbséghez tartozónak vallja magát, és jelezze önkormányzat-alakítási szándékát. A helyzet hamarosan elfajult, 1998-ban például Budapesten az addig észrevehetetlen román lakosság tizennégy román kisebbségi önkormányzatot alakított. Ferencvárosban az öttagú testületbe a Bor család - akik nem is laktak a kerületben - három tagja került be, de amikor az újságok cikkezni kezdtek a törvény „lazaságát” kihasználó esetekről, a család egyhangúlag, egészségi okokra hivatkozva lemondott, ezzel pedig meg is megszűnt az önkormányzat. Egy, a József Attila-lakótelepen civil egyesületet működtető személy 1995-ben megszervezte a görög kisebbségi önkormányzati választást, természetesen be is került az önkormányzatba. A következő ferencvárosi görög kisebbségi önkormányzati választáson indulók mind görög nevűek voltak, így Ferencvárosban már nem próbálkozott, viszont egy másik kerületben vezetéknevén - Tóth - bekerült a szlovákba, majd újabb négy év múlva ismét Ferencvárosban, anyja német hangzású nevét.