Gervai András: Titkos Magyarország. „Célszemély”: a társadalom (Pozsony, 2015)
Jegyzetek
361 Kiss Györgyöt (1931-1999) 1960-ban szervezték be. Mintegy harminc éven át jelentett, főleg közeli barátjáról, Antall Józsefről. Fedőnevei: „Kátai György”, „Kátai”, /’’Kovács Jenő”, „Kovács.” 1970-től titkos megbízott. Személyét Rainer M. János Jelentések hálójában - Antall József és az állambiztonság emberei 1957-1989 című könyvében azonosította, és portréját is megrajzolta Ajó barát című fejezetben. Kiss az ELTE történelem-filozófia szakán végzett, először egy óbudai általános iskolában tanított, ahol 1956-ban a forradalmi bizottság egyik tagja volt. 1957-től a rákospalotai Dózsa György Gimnáziumban történelemtanár. 1963-tól a szentendrei Katonai Főiskola pedagógiai tanszékén oktató, majd az Egyesül Izzóban, a Magyar Hajó- és Darugyárban üzemi pszichológus, később minisztériumi, ipari kutató intézetekben tevékenykedett. 1973-tól a Műszaki Egyetemen oktatott, egészen a docensségig vitte. A nyolcvanas években mind több publikáció, könyv szerzője, tudományos társaságok tisztségviselője, külföldi pszichológiai folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. 362 „Aradi Gyula”/ „Fogarasi”/„Fogarasi István” = Ungvári Gyula (1936—?) könyvtáros. 1965. november 30-án szervezte be Balázs Béla őrnagy (III/III-2-b) „hazafias” alapon. Először informátor volt, később ügynök, titkos megbízott. Foglalkoztatási vonala: „egyetemi.” ]z\tntett többek között Bibó Istvánról, Déry Tiborról, Eörsi Istvánról, Haraszti Miklósról, Obersovszky Gyuláról, Szalai Pálról, Vásárhelyi Miklósról. Még 1989 júniusában - Nagy Imre és társai újratemetésekor - is kapott feladatot. 6-os kartonja felső száma: 0010-787-3, alsó száma: 213267, napló száma: 208/280, dosszié száma: H-45095. 6-os kartonja kódja (01) szerint 1980-tól „titkosított hálózati személy.” Munkadossziéi: M-37889,3788/1,2,3. 363 Bibó István (1911-1979) jogtudós, filozófus, politikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1949-ben felfüggesztve). 1956. november 2-4. között a frissen alakult Petőfi Párt képviseletében a Nagy Imre-kormány államminisztere. 1957-ben emlékiratot juttatott Nyugatra Magyarország helyzete és a világhelyzet címen. 1958-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult. A KSH Könyvtárában dolgozott 1971-es nyugdíjazásáig. 364 Szilágyi Sándor (1954) a JATE BTK-n, majd az ELTE BTK-n magyar-történelem szakon tanult. Bibó István életművének kutatója. 1975 és 1985 között a magánlakásokban megtartott Hétfői Szabadegyetem szervezője, 1981-1989 között a Beszélő alapító szerkesztője. 1988-1989-ben az SZDSZ aktivistája. 365 Fekete Gyula (1922-2009) író, újságíró, szociográfus. Háromszoros József Attila-díjas, 1945 és 1956 között több lap szerkesztője, illetve rovatvezetője. 1956-ban a Magyar írók Szövetsége prózai szakosztályának titkára, decemberben letartóztatták, 1957-ben szabadult. 1981-től a Magyar Írók Szövetségének alelnöke. Otvennél több könyve jelent meg. Megszállottan harcolt a család- és gyermekvédelemért, a népesség fogyása ellen. 366 A változó politikai klíma is erősíthette az állampolgári öntudat kialakulását, megerősödését. Ennek jele, hogy többen is kifogásolták az igazoltatást, rendőri intézkedést. Egy 45 éves férfi például azt mondta a rendőrnek: ,„A rendőrség nem segít a segítségre szoruló állampolgároknak, 326