Grendel Lajos: A modern magyar irodalom története. Magyar líra és epika a 20. században (Pozsony, 2019)
7. Írók a "körön belül" kívül: Karinthy Frigyes, Szathmári Sándor, Wass Albert, Hamvas Béla, nyugat-európai és tengerentúli költők: Bakucz József, Gömöri György, Kibédi Varga Áron, Thinsz Géza, Kemenes Géfin László, Határ Győző
sen metaforizált, amelyben, különösen első kötetének számos darabjában, az őselemeknek juttat szimbolikus jelentéseket. Az, hogy a 20. századra kiüresedettnek, elhasználtnak tűnt szavak, mint föld, levegő, tűz, víz, tenger, hold stb. mégis erőteljes szimbolikát tudnak hordozni, sajátos kontextusba helyezésüknek köszönhető, kiváltképp az e kontextust behálózó bibliai utalásoknak, parafrázisoknak, áthallásoknak. Fejem fölé a csillagok jeges tüzet kavarnak, az irgalmatlan ég alatt hanyattdölök a falnak. A szomorúság tétován kicsordul árva számon. Mivé is lett az anyatej? Beszennyezem kabátom. Akár a kő, olyan vagyok, mindegy, mi jön, csak jöjjön. Oly engedelmes, jó leszek, végig esem a földön. Tovább nem ámítom magam, nincsen, ki megsegítsen, nem vált meg semmi szenvedés, nem véd meg semmi isten. Ennél már semmi nem lehet se egyszerűbb, se szörnyebb: lassan megindulnak felém a bibliai szörnyek. (Téli ég alatt) Végül, de nem utolsósorban, a Pilinszky-versek energiájának forrása gondolkodásának paradoxális jellege. A Pilinszky költészetének József Attila-párhuzamait vizsgáló tanulmányában írja Beney Zsuzsa: „József Attila költészete a jelképes megelevenítésre épül; a képeknek rendkívül gazdag asszociációs köre, de meghatározott, egyértelmű jelentése van. Pilinszky metaforáinak lényege 360