Grendel Lajos: A modern magyar irodalom története. Magyar líra és epika a 20. században (Pozsony, 2019)

7. Írók a "körön belül" kívül: Karinthy Frigyes, Szathmári Sándor, Wass Albert, Hamvas Béla, nyugat-európai és tengerentúli költők: Bakucz József, Gömöri György, Kibédi Varga Áron, Thinsz Géza, Kemenes Géfin László, Határ Győző

Tizenegy évig várt a harmadik verskötetével. A kezdeti spontán, olykor váteszes magabiztosság helyett az önmagát ironizáló, sok esetben humoros „hétköznapi” lírikusként vált olyan költővé, aki megszólítja mind a kifinomult, intellektuális értelmiséget, mind az átlagolvasót (Kőrózsa). Közösségi költészet az övé, tulajdonképpen ő adja vissza a társadalmi költészetet megbecsülő, lát­szólag divatjamúlt költészet erejét és fontosságát. József Attila igazi folytatója ő, éppen ironikus látásmódjának köszönhetően. A kései József Attiláé. Harmincnyolc fokos nyárban élek mindig, s te nem ápolsz. milyen hősies! Aranyszőrök a combomon, milyen nevetséges, Ez hova van fölírva? Irtózatos, hogy mennyire egészséges vagyok, irtózatos, hogy mennyire várlak. Elmentél, mert tizennégy sorig tart az élet. A tizenötödik sort már nem lehet leírni. Olvastunk egymás képzeletében a tizenötödik sor hiábavaló gyötrelmével. Elmentél, s én olvasni próbálok hangos cigányok délutánjában. (A tizenötödik sor) A Bácskából Svédországba kivándorolt Domonkos István (1940) Kormány­­eltörésben (1971) című poémája a magyar neoavantgárd irodalom kultikus da­rabja, egy nyugat-európai magyar vendégmunkás zagyva, dadogó monológja. 507

Next