Grendel Lajos: Távol a szerelem (Pozsony, 2012)
Grendel Lajos a Négy hét az élet című remeklése után újabb leszámolásregényt írt. Ám ezúttal a szerző nem vállalkozott egy teljes társadalmi és/vagy történeti tabló megalkotására, hanem ennél szőkébbre fogta a mű epikai terét és perspektíváját. A Távol a szerelem nyitójelenetében G. bácsi, a szlovák nevelőapa figyelmezteti a fiút, Rudit, hogy az apja öngyilkossága nem úgy történt, ahogyan ezt eddig tudta. A visszatekintő, jelenetező elbeszélés megidézi a tizennégy évvel korábbi eseményt, Rudi apjának halálát és temetését. A halál és a szerelem rejtélye végigkíséri Rudi egész életét. A kisregény további epikus fordulatai az értékvesztést visszafordíthatatlan történetként jelenítik meg. Ám a műbeli „nyomozásban” végső soron az olvasónak kell eldöntenie, hogy ebben a rejtélyes, egyszerű és mégis végtelenül bonyolult történetben mit tekint igaznak és hamisnak. Érdemes megjegyezni, hogy a szerző súlyos és végzetesnek hitt betegségből - amikor egy időre a beszéd- és írásképességét is elveszítette -, nos, ebből az állapotból e kiváló kisregény megalkotásával lábalt ki. Aligha túlzás ezt Grendel Lajos rendkívüli emberi és írói teljesítményének nevezni.