Gyáni Gábor: Nemzeti vagy transznacionális történelem (Budapest, 2018)
Államtörténet vagy struktúratörténet
nulmány időtállóságát a benne feldolgozott primer (levéltári) adatok bősége és a dogmatikus marxista szemléleti béklyóktól mentes szemléleti frissessége biztosította. E történetírói ethosznak adott hangot Szűcs 1956 júniusában a Petőfi Kör által rendezett történészvitán elmondott hozzászólásában is, amikor a forráskritika, egyáltalán a szakmai erények gyakorlásának elsikkadását tette szóvá az új, a marxista történetírásban: „súlyos hiányosság, hogy az egyetemeken nem tanítják a forráskritikát, nincsenek forrástanulmányok, nem adunk alapvető módszerbeli, mesterségbeli tudást.” Szűcs, emellett, a történetírásunkban tapasztalható azon primitív (sic!) eljárást is kárhoztatta, hogy „a szerző nem gyakorol forráskritikát, azokat a forrásokat, amelyek nem vágnak a koncepciójába, elhagyja, a többieket szó szerint átveszi. [... Mindez] oda vezetett, hogy a pártosság lassankint ferdítést, önkényességet, a források tudománytalan kezelését kezdte jelenteni”.3 Hamarosan témát váltott azonban;4 azután, hogy 1960-ban átkerült az MTA Történettudományi Intézetébe, a nemzeti tudat historikuma kezdte érdekelni. Nem tudjuk, hogy pontosan milyen szerepe volt (mert volt) a témaváltásban Molnár Eriknek, az intézet 1949-től hivatalban lévő igazgatójának, aki 1960-tól folyamatosan megjelenő cikkeivel kiprovokálta a Molnár Erik-vita néven elhíresült polémiát „történetszemléletünk nacionalista maradványairól”. Tény, hogy Szűcs már 1962-ben bekapcsolódik a vitába, amit a Nemzet, haza, honvédelem a parasztság és a nem nemesi katonáskodó réteg gondolkodásában (XV-XVIII. század) címen 1962 nyarán az Intézetben rendezett tanácskozáson elhangzott, az 1955. Vö. „Szűcs Jenő 1955-ben kiadott kitűnő könyve..."Kubinyi András: Városhálózat a késő középkori Kárpát-medencében. Történelmi Szemle, 2004/1-2.1. 3 A Petőfi Kör vitái hiteles jegyzőkönyvek alapján III. Történészvita. Szerk., öszszeáll. és jegy.: Hegedűs B. András-Rainer M. János. Kelenföld - ELTE, Bp., 1990.117-118. 1 Utolsó jelentős önálló várostörténeti tanulmánya: Uo: Städtewesen in Ungarn im 15-17. Jahrhundert. Studia Historica, 53 (1963) 97-164. 189